KEDVES LÁTOGATÓ! ÜDVÖZLÖM ÖNT! NEVEM

Saját fotó
Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét. Hogy miért? Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe. "Ámulni még, ameddig még lehet,/ amíg a szíved jó ütemre dobban,/ megőrizni a táguló szemet,/ mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./ Elálmélkodni megszokottakon:/ az andezitre plántált ősi váron,/ virágokon, felhőkön, patakon,/ az azúrban kerengő vadmadáron,/ a csillagon, ha végtelen terek/ hajítják át a késő-nyári égen./ S ámulva szólni: Most voltam gyerek./ S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)

2011. augusztus 12., péntek

Mint a mesében

Mióta természetfotózással foglalkozom, azóta vágyom arra, hogy dámszarvas bikát fényképezzek.
Nagyon tetszik ez az elegáns megjelenésű nemes vad, tekintélyes lapátjával és nyári bundájának rőt színével.
Sokszor próbálkoztam, de egy-két gyengébb képnél többre nem jutottam. Már-már el is könyveltem magamban, hogy ez így marad, míg a napokban egy kedves fotós barátom felhívott és azt ígérte, hogy elvisz egy jó dámos helyre. Kora délután találkoztunk. A sorompókkal védett rossz erdei úton már az ő terepjárójával közelítettük meg a helyszínt. Az utolsó métereken az autóból a fák lombjain át a völgybe tekintve már láttunk is néhány távoli állatot. Majdnem kiugrottam a mozgó autóból, hogy ki ne hagyjam a számomra eddig egyedülálló lehetőséget, de barátom mosolyogva türelemre intett. Lesz ennél jobb alkalom is! - nyugtatott.
És valóban: amint a fák árnyékában csendben lopakodva lefelé ereszkedtünk, a lombokon keresztül már elkészíthettem az első képet a békésen pihenő, barkás agancsú bikákról.


Voltak vagy harmincan, de a lombok miatt nem fértek egy képre. Mind bika, és a legtöbbjük kapitális!


Jó szelünk volt. Fenéken csúszva igyekeztem jobb kitekintésű fedezéket találni. Egy idő után a bikák egyenként megindultak jobb felé, kiváló alkalmat adva az egyesével  fotózásra.


Nem sokat időztek ott, hamarosan visszatértek a pihenő helyükre. Egyikük ügetve...


... a többség viszont békésen poroszkálva.


Váratlanul egy kíváncsiskodó és óvatlan útépítő munkás közelített mögöttem. Zavarok? - kérdezte naivan, de már válaszolnom sem kellett, mert az állatok megiramodása költőivé tette a kérdést. A dámok távollétét kihasználva csatlakoztam a barátomhoz egy még jobb helyen. Na, meg vagy elégedve? - kérdezte mosolyogva. Már az eddigiek felülmúlták a várakozásomat, ha most lenne vége, akkor is elégedett lennék! Nemcsak az állatok száma, szépsége, közelsége, de a gyönyörű napsütés is igazi fotós ünneppé tették a délutánt. Nem kellett sokáig várnunk, a dámok kezdtek visszaszállingózni.


Az előőrs után jött az egész csorda.



Az új helyen kissé szétszóródtak, aminek ismét örültem, mert egyesével tudtam fotózni őket.


Vagy éppen kettesével. :)


Aztán megint összeállt a fűnyíró sor és folytatódott a csoportos legelészés.


Ekkor fordult meg a szél és a bikákat máris hátulról fényképezhettük.



Az erdő szélén még megálltak és visszapillantottak.


Ezután már nem változott a szélirány, a további várakozásnak nem volt értelme. Még csak öt óra volt és mennyi mindent láttunk! Hálás vagyok a barátomnak, hogy megajándékozott ezzel a nagy élménnyel. Kár, hogy nem árulhatom el sem a helyszínt, sem a nevét. Adósa vagyok. Nem tudom, mivel fogom tudni viszonozni a szívességét, hiszen nálam haladottabb természetfotós, aki már úgyszólván mindent lefotózott. Talán a jövő évi rókakölykökkel? Majd elválik...

14 megjegyzés:

  1. Nem találok szavakat a képeket nézve és a posztot olvasva. Itt nem csak a bikák hanem maga a csapat is kapitális volt!! Élőben természetesen nem, de még fotón sem nagyon láttam ekkora csapat bikát. Én meg naivan csak annyit kérdeznék, hogy kerül egy ilyen helyre egy útépítőmunkás? :) Gratulálok, jó volt látni ezeket a csodálatos fotókat! Üdv.

    VálaszTörlés
  2. Kedves Miklós! Megtisztelő a véleményed és örülök, ha sikerült érzékeltetnem az élményt.
    ( A munkás a közeli útjavítástól érkezett, természetesen hívatlanul és illetéktelenül.)

    VálaszTörlés
  3. Ez valami hihetetlenül szép :)

    VálaszTörlés
  4. Kár,hogy a 7D nem rögzíti a GPS koordinátákat,kikeresnénk az exif-ben!:))Fantasztikus élmény lehetett,barcogáskor visszatérni ám!Gratulálok a képekhez!

    VálaszTörlés
  5. Gábornak: biztos, hogy barcogáskor nem menne a sok vendég vadász miatt. Így is örök emlék marad. Köszönöm a gratulációt, de ilyen helyzetben könnyű volt "alkotni".

    VálaszTörlés
  6. Pázmándról hazatérve ezeket a csodálatos fotókat találtam, Miklóshoz hasonlóan én sem találok szavakat az értékelésükre!

    VálaszTörlés
  7. Gratulálok! Szép sorozat!

    üdv.
    Eduardo

    VálaszTörlés
  8. Gratulálok, tényleg mesebeli a helyszín és a fotók is tetszenek. Kerestem a klónozó bélyegző nyomait, amivel sokszorosítottad az állatokat a képeken, de nem találtam ilyen nyomokat. Szépen ragyognak a fényben a lapátok.

    VálaszTörlés
  9. Jenőnek: köszönöm az elismerést, megtisztelsz.

    VálaszTörlés
  10. Eduardonak: köszönöm, a gratulációt és, hogy benéztél.

    VálaszTörlés
  11. Péternek: igyekeztem élni a páratlan lehetőséggel.

    VálaszTörlés
  12. Gratulálok! Megérte a sok próbálkozás! Gyönyörű képek.

    VálaszTörlés