KEDVES LÁTOGATÓ! ÜDVÖZLÖM ÖNT! NEVEM

Saját fotó
Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét. Hogy miért? Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe. "Ámulni még, ameddig még lehet,/ amíg a szíved jó ütemre dobban,/ megőrizni a táguló szemet,/ mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./ Elálmélkodni megszokottakon:/ az andezitre plántált ősi váron,/ virágokon, felhőkön, patakon,/ az azúrban kerengő vadmadáron,/ a csillagon, ha végtelen terek/ hajítják át a késő-nyári égen./ S ámulva szólni: Most voltam gyerek./ S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)

2012. május 31., csütörtök

A víz vonzása

Március közepétől hordom a vizet az erdei itatómba. Korábban néhányszor kiültem, de alig láttam madarat a környéken. Ez kissé elkedvetlenített, bár tudom, hogy idő kell a megszokáshoz. Arról gondoskodtam hát, hogy soha ne fogyjon ki a víz a kis medencémből és vártam.  A nagy szárazság nekem dolgozott, a Galga közelsége meg ellenem. Kíváncsian vártam a két ellentétes hatás eredményét. Most, hogy se bankám, se rókám, jobb dolgom nem akadt, mint  hogy ismét az eddig mellőzött itatónál próbálkozzam.
Tegnap jött el a próba napja és nagy örömmel tapasztaltam, hogy mostanra már sokféle madár látogat a vízhez.

Széncinege
Barátcinege

Vörösbegy
Nagy fakopáncs hím
Fülemüle
Örvös galamb
Tövisszúró gébics
Szajkó
Meggyvágó tojó
Meggyvágó hím
Barátposzáta hím
Barátposzáta tojó
Énekesrigó
Erdei pityer
Vadgerle
Vadgerle

A vadgerlék csak inni jöttek, épp hogy beleütötték a csőrüket a vízbe és már röpültek is tovább.

A fakopáncs eleinte óvatosan kóstolgatta a vizet,...


...de végül csak megmártózott.


A barátposzáták sietős fürdőt vettek.




A félénk vörösbegy néhány korty után többször is elrepült, de visszatért a fürdővíz miatt.


A meggyvágók is többször jöttek, először a szomjukat csillapították,... 




...de aztán nagy hancúrozást csaptak a medencében.


A legnagyobb műsort a szajkók szolgáltatták.









Ezek után talán nem meglepő, hogy megváltozott a véleményem az eddig semmibe vett itatóról. Kevés annyira élvezetes fotózásom volt, mint ez alkalommal. Örülök, hogy fotós társaim gyönyörű képei láttán rászántam magam erre a " beruházásra" és, hogy nem vette el a kedvemet a kezdeti sikertelenség. Remélem, hogy sok más madár és nagyszerű élmények várnak még rám a nyáron a kis pocsolya mellett!

2012. május 30., szerda

A harcos feketerigó

A tükrös üveg, amely jó szolgálatot tesz a leskunyhómnál, a turai háznál újabban sok bosszúság forrása. A kertre néző, használaton kívüli ajtón korábban cinke, aztán balkáni gerle, most pedig egy feketerigó kopogtat. Az első esetekben értetlenül álltam a jelenség előtt, illetve azt feltételeztem, hogy fészekrakás céljából akartak a szárnyasok a tükröződő bokrok közé jutni. A feketerigó viselkedése viszont felnyitotta a szemem: vetélytársat lát a tükörben és kitartóan támadja, próbálja őt elűzni a területéről. Egy közeli tujánkba fészkeltek a rigók. Amíg a tojó a fészken ült, a hím madár a családja védelmében kitartóan üldözte tükörképét. Alig pirkadt, már megkezdte zajos harcát. Rendszerint erre ébredtem. Majd, ha etetnek, nem lesz már ereje küzdeni - gondoltuk a feleségemmel, de csalódtunk. Délutánonként akkor is megjelent. Aztán végre felcseperedtek a kis rigók, kiugráltak a fészekből és a rigó elmaradt. Az asszony végre rendet csinálhatott: megtisztította az üveget, lesöpörte a teraszról a rigó sűrűn potyogtatott végtermékét és megtörölgette az ajtó előtti díszpálmát.

Aztán pár nap nyugalom után ismét megjelent a fekete madár és újra kitört a háború közte és a tükörképe között. Csak nem másodköltésre készül a rigó? Vagy csak sportból kakaskodik újra?

Rigó a pálmaággal - nem a béke jelképe!
Földharc
Légi harc



2012. május 28., hétfő

A réten kószálva

Hosszú idő után jól esett egy üdítő séta a kakukkfű illatú reggeli réten. Az utamba került mezei virágok képeit szedtem csokorba, a teljesség igénye nélkül. Neveikkel sajnos nem szolgálhatok, mert nem értek hozzájuk, én csupán gyönyörködöm bennük...