KEDVES LÁTOGATÓ! ÜDVÖZLÖM ÖNT! NEVEM

Saját fotó
Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét. Hogy miért? Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe. "Ámulni még, ameddig még lehet,/ amíg a szíved jó ütemre dobban,/ megőrizni a táguló szemet,/ mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./ Elálmélkodni megszokottakon:/ az andezitre plántált ősi váron,/ virágokon, felhőkön, patakon,/ az azúrban kerengő vadmadáron,/ a csillagon, ha végtelen terek/ hajítják át a késő-nyári égen./ S ámulva szólni: Most voltam gyerek./ S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)

2010. április 4., vasárnap

Húsvéti nyúl találkozó

Semmi kiterveltség nincs abban, hogy éppen ez a mostani témám. Azon múlott, hogy szombaton reggel a határba menet egy hét tagot számláló nyuszi társaság akadt az utamba. Megéreztem a lehetőséget, hogy összejön egy mulatságos tavaszi kick box torna. Gyorsan fedezékbe húzódtam és figyeltem a történéseket.

Eleinte nem volt sok esemény, a versenyzők szinte közömbösen viselkedtek. Néha egyikük megiramodott, mire a többiek is aktivizálódtak, többnyire akadályozni igyekeztek társuk futását, keresztezték, üldözték a békesség megbontóját.

Jó időbe telt, amíg kiismertem a szereposztást. A központi figura egy minden bizonnyal kívánatos nyuszi asszonyság volt. Őt szorosan őrizte egy deli gavallér, aki kizárólagos jogot formált a hölgy kegyeire. A többi mellék szereplő pedig igyekezett főszerepet kapni...





Sajnos többször pihentek, mint versengtek és elég távol is voltak. Vesztemre megpróbáltam közelebb húzódni, mire a társaság villámgyorsan megiramodott. Egymáson átugrálva szélvész gyorsan a közeli nádasig szaladtak és ott a megbomlott erő egyensúlyt kihasználva fékeveszett harci táncba kezdtek, majd végképp eltűntek a szemem elől.



Mindeközben felriasztottak egy őzet, amely a vetésen keresztül éppen felém tartott. Mindkettőnk meglepetésére egy lázban égő, felajzott versenyző még őt is üldözőbe vette.



A lassan a közelembe érő őzet fotóztam, amikor egy eszét vesztett "nyúl vonat" csaknem leütött a lábamról.

Utólag sopánkodhatnék, hogy bárcsak közelebbről tudtam volna fotózni, de nem teszem. A képek így is alkalmasak arra, hogy bemutassam és bármikor felidézzem ezt az emlékezetes húsvéti nyúl találkozót.

6 megjegyzés:

  1. Kedves Endre!

    Nem találom a mail címedet, ezért engedelmeddel ide írok. Ha elolvastad töröld ki nyugodtan.

    Csak egy-két apró tanács a blogoláshoz. A bejegyzéseid végén marad egy jó adag zavaró üres sor, ami biztos már neked is felűnt. Ez azért van, mert a szerkesztés során nyomsz egy csomó entert, és nem törlöd ki. Ha befejeztél egy bejegyzést állj a szöveged legvégére, és nyomj egy adag Delet-et, egészen addig amíg vissza nem törlődnek teljesen a felesleges sorok.

    A másik csak külalak. A szerkesztőablak felső szélén sorakoznak az ikonok, amelyekkel formázhatod a szövegedet. A sorkizártat választva - ezek az egyforma hosszúságú vízszintes vonalak egymás alatt - szép egyenletesre formázhatod a soraidat. Először ki kell jelölnöd a formázandó szöveget, majd utána kiválasztani a kívánt ikont. (ugyanott megtalálod a balra, és középre igazítás lehetőségét is ha éppen az kellene, illetve egyébb ikonokat is, próbálgasd nyugodtan végig)

    Remélem nem veszed zokon ezt a kis jobbító szándékú kritikát. A nyulas bejegyzés ismét szenzációs!

    VálaszTörlés
  2. Látom sikerült! Én még annyit tennék, hogy egy-két kép alatt is van felesleges plusz sor, illetve a képeket is középre igazítanám. Ugyanúgy mint a szöveget, ráklikkelsz a képre és a középre igazítás ikonra.

    VálaszTörlés
  3. Nagyon tetszettek a táncoló húsvéti nyulak!
    Gratulálok a fotókhoz!

    VálaszTörlés