KEDVES LÁTOGATÓ! ÜDVÖZLÖM ÖNT! NEVEM

Saját fotó
Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét. Hogy miért? Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe. "Ámulni még, ameddig még lehet,/ amíg a szíved jó ütemre dobban,/ megőrizni a táguló szemet,/ mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./ Elálmélkodni megszokottakon:/ az andezitre plántált ősi váron,/ virágokon, felhőkön, patakon,/ az azúrban kerengő vadmadáron,/ a csillagon, ha végtelen terek/ hajítják át a késő-nyári égen./ S ámulva szólni: Most voltam gyerek./ S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)

2010. április 20., kedd

Eső után

Az éjszaka jött hideg eső késő délutánra végre elállt és kisütött a nap. Amint tehettem, kiszaladtam a kertbe a fényképezőgépemmel. A szomjas homok beitta már a csapadékot, néhány cseppje viszont megmaradt a virágok szirmain és a növények levelein. Egy kedves éticsiga rejtekhelyéről előbújva, felélénkülve indult útnak a nedves zöldben.







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése