Pár éve a Szentendrei szigeten láttam viszont kedvenceimet. Egyszer egy egész család szállt le előttem, a felnőttek a zsákmányszerzést oktatták a már röpképes fiókáknak, akik azért még az etetést is kikunyerálták.
Fészkelő helyeik közelében azóta is találkozhatom velük, amint az úton szaladgálnak és csákányoznak. Most éppen a családalapításra készülnek és párosával járnak. Legutóbb érdekes megfigyelést tettem: a nászra készülve a hím madár ajándékot nyújt át a tojónak, ezzel mintegy bizonyságát adva megbízhatóságának, a költés idején a megfelelő táplálás biztosításának. A kitartó udvarlás előbb-utóbb eléri az eredményét. Hasonló dolgot eddig csak a gyurgyalagoknál láttam.
Az alábbi friss felvételem szerencsés pillanatot ábrázol: a földből kibányászott pondrót a madár magasra dobva nyeli le.
Két éve turai kertünkben egy bankaodút helyeztem el, várva, hogy a közelben portyázó búbosbankák felfedezzék és elfogadják. Jellegzetes huppogásukat halljuk is néha, így reménykedünk.
Gyönyörű madarak, és képek! Felénk jóval ritkábbak, szökő évente ha egyszer találkozom velük.
VálaszTörlés