KEDVES LÁTOGATÓ! ÜDVÖZLÖM ÖNT! NEVEM

Saját fotó
Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét. Hogy miért? Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe. "Ámulni még, ameddig még lehet,/ amíg a szíved jó ütemre dobban,/ megőrizni a táguló szemet,/ mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./ Elálmélkodni megszokottakon:/ az andezitre plántált ősi váron,/ virágokon, felhőkön, patakon,/ az azúrban kerengő vadmadáron,/ a csillagon, ha végtelen terek/ hajítják át a késő-nyári égen./ S ámulva szólni: Most voltam gyerek./ S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)

2012. február 20., hétfő

Réceriogatás

A jég levonult a Dunáról, már csak elvétve úszkál rajta egy-két kisebb jégtábla. Úgy terveztem, hogy Tamás barátommal szombaton reggel kisátrazunk valahol a parton, ahol vízi madarakat leshetünk meg. Sajnos a barátom nem ért rá, ezért nem nagy lelkesedéssel, az eredetileg tervezettnél később egyedül indultam felderítésre. Egészen a Pilismaróti öbölig kellett autóznom, hogy népes madár csapatot találjak. Ott aztán cserkelve próbáltam megközelíteni az olvadó jégmező tavacskáiban pihenő kacsákat. Szárcsák, tőkés-, barát- és kontyos récék osztoztak a fürdőhelyen.


Két kis bukó elkülönült a többiektől.


A nyílt vízen három bütykös hattyú evezgetett.


A legéberebbek a szárcsák voltak, ők hamar futásnak eredtek és a folyó közepére igyekeztek.
A barátrécék még egy darabig hagyták, hogy közelítsek.


Hiába használtam fedezéknek a fűzfa bokrokat, hamarosan riadtan megindultak ők is.




Legközelebb a tőkés récék engedtek.


Aztán hamarosan ők is szárnyra kaptak.


Ismét bebizonyosodott, hogy a cserkelés nem a legjobb módja az állatok megközelítésének. Bár be kellett érnem ezekkel a távoli képekkel, a szép napsütésben élvezetem a kirándulást.

8 megjegyzés:

  1. Ennyi barátrécét még nem is láttam egy csoportban. Szerencsés pillanat, köszönöm hogy megosztottad velünk.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bevallom, hogy ezt megelőzően én sem láttam ennyit egyszerre. :)

      Törlés
  2. Hát igen, a cserkelés nem a legjobb...erről én is megbizonyosodtam a hétvégén ;-)
    Attól függetlenül szép sorozat.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Olvastam hírét a hétvégi kalandodnak. Kezdetnek nem is rossz!

      Törlés
  3. Ezek a Te szemszögedből távoli fotók nekem nagyon tetszenek! Most a tél végén én is készítettem két madárfotót, még ennél is távolabbról, persze a minőségük sem közelíti meg a tieidet, de azért majd elküldöm Neked...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm és kíváncsian várom a fotóidat.

      Törlés
  4. Kellemes kiruccanás lehetett. Nekem a hattyús kép tetszik a legjobban.
    A terveimben nekem is szerepel, hogy a zetelaki víztározón vízimadarakat fotózzak, persze most amíg a hó el nem olvad addig semmi esetre, mert addig az ölyvekkel fogok szórakozni amíg lesz kedvük. De az a balsejtelmem, hogy a 300mm-es objektívemmel nem fogok sokra menni a vízimadarak fotózása terén... vagy egy lessátor ott is jó segítségemre lehet?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az ölyvek civakodása látványosabb. Sajnos, idén már nem jön össze nekem ilyen kép, legfeljebb hó nélkül. A lessátor eredményesebb, csak jó helyre kell tenni!
      Ajánlatos előbb egy cserkeléses felderítés.

      Törlés