Fedezék nélkül sétálva nem számíthattam közeli fotókra. Az udvarló búbos vöcskök is tőlem tisztes távolságra játszadoztak.
A hímek versengése mozgalmas jelenetekkel zajlott.
Egyikük menekülés közben pár métert odébb is repült.
A nád közül gyors röptű fütyülő récék rebbentek fel.
Azelőtt még sosem láttam, most fotózhattam is kanalas récét, méghozzá párban.
Váratlanul egy fehér gólya repült felém, jó fénnyel megvilágítva. Az idei első gólyám.
Amire legkevésbé számítottam a tónál, az egy őzbak volt. Az agancsára akadt nádszállal fellobogózva vágtatott el a töltés oldalában.
Már az is nagy szerencse, hogy bejuthattam erre az elzárt magánterületre, de az lenne csak az igazi főnyeremény, ha egy jól megépített lesből, közelről fényképezhetném a különleges vízi madarakat.
Valóban kár, hogy ezeket a különleges vízimadarakat nem tudtad közelebbről fotózni, de azért mégis sikerült elkapni közelről egy repülő gólyát! (Nekem még lepkét sem sikerült!)
VálaszTörlésHol van ez a tó? Csak nem a volt hatvani cukorgyár közelében?
Szia! Akkor ez egy igazi édesvízi tó... ;) A képek szépek, mint mindig. A gólya pedig óvatlan volt, biztos! :)
VálaszTörlésJenőnek: ez a tó(rendszer) a hatvani cukorgyár ülepítője volt.
VálaszTörléskatának: "édesvíz" - ez szellemes! Az óvatlan gólyától meg féljenek a fiatal hölgyek! :)
VálaszTörlés