Róka a Cinegésen

Július elején valahogy semmi sem sikerült, már a fotózást illetően. Közben a hiányérzet csak erősödött bennem. Mi lenne, ha kiülnék a Cinegésre? Ez egy közeli vadföld, ahol pár éve sok szép szarvasbikát láttam.

Igaz, hogy erős szürkületben, kézből próbáltam róluk fotót készíteni, így nem csoda, hogy csak szellemszarvasokként kerültek a memóriakártyára.

Ezek a szellemek azóta is kísértenek. Megszereztem a fővadász engedélyét és felültem a magaslesre. Legalább két-három órás várakozásra számítottam, ám alig helyezkedtem el, a földúton egy közeledő rókára figyeltem fel.

Sajnos a magasból fotózás éppen ellentétes a természetfotós ajánlásokkal, de a ritka pillanatokat nem szalaszthattam el.

Az út szélén magasra nőtt, zavaró  fűszálakat sem tudtam kikerülni.

Eszembe jutott S. Péter fotós társam cincogásos módszere, megpróbáltam, de csak annyit értem el vele, hogy a róka beugrott a magas fűbe a remélt pocok zsákmányért. Ennek nincs értelme... Szerencsére a vörös bundás is belátta ezt, visszatért az útra és még közelebb jött. (Ismét hasznát vettem a gumiobjektívem rugalmasságának.) Hirtelen leült és vakarózni kezdett.

Már kezdett felfigyelni a fényképezőgépem kattogására, de nem találta a zaj forrását.

Nem fedezett fel, csupán az ösztöne sarkallta megfutamodásra. Pillanatok alatt eltűnt azon az úton, amelyen felém tartott. Ez igazán jó kezdet! - gondoltam, miközben a hosszú összpontosítás után kifújtam magam.

Sajnos a következő órákban csak két, távolban legelésző nyulat figyelhettem, majd a rókám is feltűnt, amint átszaladt a rét túloldalán. Később egy meggyet szállító sárgarigó röptét kísértem a szememmel, de a szarvasok nem mutatkoztak. Már fél kilenc felé járt az idő, amikor pár malacos koca óvakodott ki az erdőből. Talán a még mindíg erős szél kavarhatta be a szagomat, mert hirtelen megfordultak és visszafelé iramodtak. Utánuk kaptam a fényképezőgépemet, így már szellemdisznóim is lettek... :)

Már erősen szürküllt. Hát ennyi volt! - gondoltam csalódottan és csomagolni kezdtem. A már lezárt táskából vettem elő ismét a fotómasinát, hogy az aznapi egyetlen szarvast lefényképezhessem.

A róka nélkül bizony sovány lett volna a zsákmányom. Tavaly ugyanígy jártam ugyanitt: szarvasok helyett csak rókákkal találkoztam. Indokolt lenne átkeresztelni a Cinegést Rókásnak?

A szellemszarvasok pedig tovább kísértenek...

                                                        ....................
A tavalyi kaland ugyanitt:  katt ide!