KEDVES LÁTOGATÓ! ÜDVÖZLÖM ÖNT! NEVEM

Saját fotó
Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét. Hogy miért? Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe. "Ámulni még, ameddig még lehet,/ amíg a szíved jó ütemre dobban,/ megőrizni a táguló szemet,/ mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./ Elálmélkodni megszokottakon:/ az andezitre plántált ősi váron,/ virágokon, felhőkön, patakon,/ az azúrban kerengő vadmadáron,/ a csillagon, ha végtelen terek/ hajítják át a késő-nyári égen./ S ámulva szólni: Most voltam gyerek./ S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)

2013. július 24., szerda

Jégmadarak 1

Az elmúlt hétvégém reggelei a jégmadarakról szóltak. A holtágnál csúcsidőben egyszerre hat madár mutatkozott, valószínűleg a szülők és az idei fiatalok. Szinte nem volt olyan perc, hogy a sátorból kitekintve ne láttam volna valamelyiküket. Egy ideig üldögéltek a víz fölötti ágakon, vagy a parti köveken, szemlélődtek, vadásztak, majd felröppenve helyet változtattak. Eközben látványos jelenetek tömkelege adódott, öröm volt fényképezni őket. Rengeteg kép került a memóriakártyámra, valóságos "jeges áradat". Sok időmbe telt kiválogatnom és némileg rendszereznem a sok fotót, amelyek javát szeretném itt részletekben közreadni. 

Képek a reggeli tollászkodásról:































4 megjegyzés:

  1. Nagyon szép képek. Na látod, ha a bankacsaládhoz nincs szerencséd, van a jégmadár családhoz.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! Úgy látszik, kárpótlásként kaptam őket. :)

      Törlés
  2. Egyszerűen imádom ezt a kis madarat. A szárny nyújtogatós pillanatok különösen jók ebben az áradatban.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor a 2. rész különösen tetszeni fog neked! :)

      Törlés