KEDVES LÁTOGATÓ! ÜDVÖZLÖM ÖNT! NEVEM

Saját fotó
Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét. Hogy miért? Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe. "Ámulni még, ameddig még lehet,/ amíg a szíved jó ütemre dobban,/ megőrizni a táguló szemet,/ mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./ Elálmélkodni megszokottakon:/ az andezitre plántált ősi váron,/ virágokon, felhőkön, patakon,/ az azúrban kerengő vadmadáron,/ a csillagon, ha végtelen terek/ hajítják át a késő-nyári égen./ S ámulva szólni: Most voltam gyerek./ S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)

2012. március 1., csütörtök

Nászrepülés

Február utolsó napján hét órát ücsörögtem egyetlen kattintás nélkül. A kudarc után lemondtam már arról, hogy verekedő ölyveket fotózzak. A hirtelen jött tavaszi szép időben nem is volt kedvem a lesben mélázni, inkább fényképezőgéppel a nyakamban sétára indultam. Mi mással találkoztam volna, mint az azúrkék égben párosával köröző, nászra készülődő ölyvekkel. Mint mindig, most is megcsodáltam vijjogással kísért, kitárt szárnyú vitorlázásukat, de aztán egyszer csak egy köröző parlagi sast pillantottam meg.


Amikor a lesem irányában tűnőbe ment, megláttam a mellette repülő párját is. Csak nem fészkelő helyet keresnek errefelé!? De jó lenne!
Ebéd után azért csak kiültem. Gondoltam, készítek néhány búcsú fotót a verebeken és cinkéken kívül még megmaradt madaraimról. Örömmel nyugtáztam, hogy a nagy fakopáncs még mindig bejár.


A karvaly is bevágott  a kunyhó mellé, de aztán nem mutatkozott. Már fél négyre járt az idő, amikor megjelent két ölyv. Mindkettő a földre szállt le, egymástól tisztes távolságban.


Mialatt az elsőt fotóztam, a másik, a bátrabbik már felröppent a tuskóra.


Bizalmatlanul körbekémlelt...


.. és rövidesen előhúzta a rosszul rögzített hús darabot.


A maradékra ügyet sem vetve elrepült a zsákmánnyal. A másik madár meg utána. Ezt jól elszúrtam! - mondtam magamban. A visszatérésükben bízva még maradtam. Jobb híján a hús rejtő tuskó iránt érdeklődő szajkókat fotóztam.


Később még egy fácán kakas is szórakoztatott a megjelenésével.


Jól gondoltam: fél óra múlva visszatértek az ölyvek. Egyikük a fán maradt, a másik pedig megindult a földön fekvő hús felé. Biztos, ami biztos, a másik támadásától tartva fenyegetően megemelte a szárnyát.


Gyorsan nekilátott a falatozásnak. A másik a fáról szemmel tartotta, de nem bántotta.


Talán húsz percig tömte a begyét, aztán beugrott a tuskó mellé, onnan kiabált a társának, majd elrepült.


A másik madár még időzött volna a fán, de a fény erősen megfogyatkozott és nekem amúgy is mennem kellett. Kénytelen voltam elriasztani.
Nem vagyok az ölyvek viselkedésének szakértője, de úgy értelmezem a történteket, hogy a két madár között alakul valami, hamarosan párba állnak. Elsőnek az erősebb evett, majd a várható nászra tekintettel a másikat is hagyta táplálkozni. A gyurgyalag és a búbosbanka fiú nászajándékot ad a párjának. Az ölyv meg csak egyszerűen hagyja jóllakni? Különös és olcsó módja az udvarlásnak! Mindenesetre a verekedés ideje lejárt, fészekrakás következik.

22 megjegyzés:

  1. Úgy gondolom,akkor az ölyveid "megemberelték"magukat,és méltón búcsúztatták a szezont!:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, valószínűleg ezzel vége is a leses kalandjaimnak.

      Törlés
  2. Azok a szárnyak, fenséges! A többi fotó is nagyon szép, gratulálok.

    VálaszTörlés
  3. Remek fotók ismét.
    Én is szeretném, ha több fajta madár látogatná a mezei etető helyemet, de jövőben remélem így lesz. Már itt is kezdenek kimaradozni az ölyvek pedig hó még van bőven. Tegnap egy sem szállt le enni pedig vártam, meglátjuk mi lesz ma.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm. Ne panaszkodj, az ölyveid nagyon szépen teljesítettek! Majd jön a többi is.

      Törlés
    2. Jajj, dehogy panaszkodok, csak egyszerű "helyzetjelentés" volt.:-) Nagyon örvendek, hogy legalább az ölyvek végre bedőltek nekem és nem is akárhogy, mert igazán harciasan viselkedtek és gatyás rokonuk is meglátogatott. Azt hiszem ki is használtam a lehetőséget maximálisan.

      Törlés
  4. Én is így járok mindig , ha már azt hiszem nem történik semmi érdekes dolog a pusztában ,egy szempillantás alatt változik meg minden és újra egy sikeres nap lesz! Gratulálok!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Így van, ezért vagyunk beleszerelmesedve ebbe a műfajba! Köszönöm szépen.

      Törlés
  5. már alig várom a fiókás képeket...remélem csinálsz ;-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) Tudod, milyen magasan fészkelnek az ölyvek? De talajon fészkelőknél megpróbálhatom...

      Törlés
    2. nem...de lehetnél te az első akinek sikerült :-)

      Törlés
  6. A természetet nagyon szeretem, de én közelében sem vagyok a természetfotózásnak, így ide járok csodálkozni a szép képeken :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez számomra nagyon megtisztelő! De remélem, azért kijutsz néha a természetbe...

      Törlés
    2. Persze kijutok a természetbe, tegnap is egész napot a friss levegőn szőlőmunkával töltöttem. Láttam egy egerészölyvet, fácánt, szajkókat. Mátrai gyerekként sok időt töltök a természetben, de mióta Pestre költöztem...de igyekszek :)

      Törlés
  7. Remek fotok,s iràsok,jo nézegetni és olvasni.:)

    VálaszTörlés
  8. A sasoknak drukkolok. Jöjjenek többen és rendezzenek mutatványokat. Nagyon szeretem őket.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) Ha jönnek és mutatványoznak, akkor én szívesen lefotózom neked!

      Törlés
  9. Ölyvgalériád újra érdekes, szép képekkel gyarapodott!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, csak az annyira áhított verekedősek maradtak ki idén.:)

      Törlés