KEDVES LÁTOGATÓ! ÜDVÖZLÖM ÖNT! NEVEM

Saját fotó
Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét. Hogy miért? Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe. "Ámulni még, ameddig még lehet,/ amíg a szíved jó ütemre dobban,/ megőrizni a táguló szemet,/ mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./ Elálmélkodni megszokottakon:/ az andezitre plántált ősi váron,/ virágokon, felhőkön, patakon,/ az azúrban kerengő vadmadáron,/ a csillagon, ha végtelen terek/ hajítják át a késő-nyári égen./ S ámulva szólni: Most voltam gyerek./ S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)

2011. december 12., hétfő

Szelek, süvöltők

Úgy látszik, kár volt felemlegetnem az előző bejegyzésemben a lesrongálás esélyét. Az elmúlt heti viharos szél ugyanis kártyavárként döntötte össze a kis nádkunyhómat, felborogatta és messzire sodorta az etetőimet. A további károk megelőzése érdekében már aznap munkához láttam, igaz, hogy a széllökések ereje néhányszor engem is majdnem ledöntött a lábamról. A megtépázott nádszövet felerősítését persze másnapra, szélcsendes időre kellett halasztanom. A helyreállítás végülis megtörtént, az etetők újra várják a madaraimat. Aggódom, hogy vajon a pusztítás és a két nap kopácsolás nem riasztotta-e el a korábbi népes vendégsereget? Majd az első napsütéses reggelen - amikor végre ismét használatba veszem az újjáépített lest - kiderül.

Merthogy ez a mostani borongós, csúf idő nem éppen fotózásra való. Horányban is csak unaloműzés céljából ültem ki a madáretetőmhöz. Jobbára csak cinkék és verebek mozogtak. Már egy rigónak is örültem volna...
Aztán egyszercsak egy gyönyörű madarat pillantottam meg a kerti itatón. Egy süvöltő! Mire lekaptam a gépet az állványról és átállítottam, már elrepült. Szerencsére jött egy következő.


Igen, ez egy süvöltő tojó. Kedves téli vendég. Északról vonul hozzánk. Hogy miért nevezik így ezt a nevével ellentétben halk szavú pintyfélét, sejtelmem sincs. A dunaparti nagy kőrisfa tetején, jó magasan szoktak lakmározni a kőrismagból. Jó képet még nem sikerült készítenem róluk.


Hát még a hím madár milyen gyönyörű a piros tollruhájában! Vártam, vártam, de aznap csak ez a két tojó látogatott a kertembe. Remélem, hogy egyszer a férjurukkal együtt fognak érkezni. Készülök a méltóbb fogadásukra...
.....

Nem gondoltam, hogy éveket kell majd várnom a süvöltőkkel való közelebbi találkozásra: a tojó két évet, a hím pedig három évet váratott magára. :)



10 megjegyzés:

  1. Szuper!Nálunk is tiszteletét tette egy hím az itatón,remélem megszokják a helyet!
    Amúgy a neve,csendes mivolta ellenére, a hangjából ered,ami leginkább agy rozsdás hinta nyikorgására emlékeztet!Fatetőkön gyakran szólítják egymást!

    VálaszTörlés
  2. Lám lám, az örök érvényű szabály ! A természetben mindig történik valami érdekes ! :) Kívánok neked egy szép hímet, olyan 4m re !

    VálaszTörlés
  3. A tojót már elraktároztam, várom a hímet!
    Megpróbálok küldeni e-mail-en egy szép videót, amelyen madarak is szerepelnek!

    VálaszTörlés
  4. Szép madarak a süvöltők, én még csak képen találkoztam velük. A hangját most kikerestem, de nem emlékszem, hogy hallottam volna.
    Én pont azt a szeles napot választottam ki fotózásra, még pár nappal korábban. Amilyen nagy lendülettel ébredtem aznap reggel, úgy is mondtam le az egészről. Nálunk is pusztító széllökések voltak.
    Remélem továbbra is sikeresen fog működni az etetőd.

    VálaszTörlés
  5. Gábornak: gondolhatod, hogy mennyire díjaznám, ha beszoknának hozzám! A fák tetejéről hallottam már a szavukat, csak nem láttam a madarakat. Amikor meg láttam falatozni őket, akkor nem "beszéltek". Illemtudóak. :)

    VálaszTörlés
  6. Miklósnak: köszönöm és viszont kívánom! :)

    VálaszTörlés
  7. Egyszer Mátrafüreden -hozzád közel- a bazársor kőrisfáin fotóztam őket szép havas ágakon és viszonylag közelről, de csak kompakt géppel.:(
    A pusztítás után is reménykedem, köszi.

    VálaszTörlés
  8. Tény, hogy ez a viharos szél jó kis pusztítást végzett mindenhol. Szerintem az etetőd tartalma segít majd nekik leküzdeniük a félelmüket. A kopácsolásnál idővel hangosabb lesz a zúzógyomor korgása :D
    Szép fotók, gratulálok és kívánom a mihamarabbi találkozást a hímmel is!

    VálaszTörlés
  9. Igazából csak az ölyvek és a fácánok miatt aggódom, a kis énekesek már vidáman táplálkoznak. Köszönöm, de jó lenne még közelebbről fotózni őket.

    VálaszTörlés