KEDVES LÁTOGATÓ! ÜDVÖZLÖM ÖNT! NEVEM

Saját fotó
Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét. Hogy miért? Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe. "Ámulni még, ameddig még lehet,/ amíg a szíved jó ütemre dobban,/ megőrizni a táguló szemet,/ mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./ Elálmélkodni megszokottakon:/ az andezitre plántált ősi váron,/ virágokon, felhőkön, patakon,/ az azúrban kerengő vadmadáron,/ a csillagon, ha végtelen terek/ hajítják át a késő-nyári égen./ S ámulva szólni: Most voltam gyerek./ S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)

2011. december 6., kedd

Közel kerülni...

Valamikor el sem tudtam volna képzelni, hogy órákat ücsörögjek egy sötét, szűk helyen, csak azért, hogy állatokat fényképezzek. Még, amikor érdekelni kezdett ez a műfaj, akkor is csak a vad után járást, a cserkelést szerettem. Hamar rá kellett azonban ébrednem, hogy ez a módszer bár izgalmas, mégsem kellően eredményes, mert így csak távoli képek készíthetők.
Később a terepmintás lessátorral próbálkoztam. Sajnos, a sebtiben kidobott sátor felkelti az állatok gyanúját és ösztönösen távol maradnak tőle. Más lenne a helyzet, ha hosszabb ideig ott hagyhatnánk, hogy az állatok megszokhassák, de ez az arra járó emberek miatt nem volna tanácsos. Viszont jégmadarazásnál és a turai kertünkben felállítva a búbosbankáink fényképezésénél hetekig jó hasznát vettem. A téli szezonban a horányi madáretetőmnél fogom ismét bevetni, ahogyan az előző évben.
Mostanában a legnagyobb örömet a tükörüveges erdei leskunyhóm jelenti. Sokszor nem is csak a fotózás kedvéért ülök ki. Az üveg mögött láthatatlanul, szinte testközelből figyelhetem a madarak mozgását. Igaz, csak addig, ameddig a kunyhóm a rongáló emberektől biztonságban marad...









( A fotók sorrendben: nagy fakopáncs, szajkó, egerészölyv és fácánkakas.)

13 megjegyzés:

  1. Nagyon szuper képek. Gratulálok!

    VálaszTörlés
  2. Valóban, kitűnő fotók, de a gyengébbek kedvéért (mint amilyen én vagyok) a madarak pontos nevét is odaírhatnád!

    VálaszTörlés
  3. Előbb elfelejtettem megkérdezni: Hogy működik ez a tükörüveges figyelés?

    VálaszTörlés
  4. Jól van,látom a kakas megvan még!

    VálaszTörlés
  5. Jenőnek: kérésedre megadtam a madarak megnevezését. A módszer lényege, hogy az ember egy tükrös üveglap mögül néz, fotóz kifelé, az állatok viszont nem látják őt kívülről. A 2010 decemberi "Kell egy les" c. bejegyzésemben találsz egy képet az én nádlesemről. Ezt a fajta üveget manapság előszeretettel alkalmazzák a nyílászáróknál.

    VálaszTörlés
  6. Gábornak: igen, több alkalommal besétált már. ;)

    VálaszTörlés
  7. Szép képek és a fényekkel is szerencséd volt.

    VálaszTörlés
  8. Remek fotók ismét! Az új fejlécképed is a sátorból készült korábban? :DD Nagyon jó a maci.
    Veresegyháza vagy tényleg kint a vadonban fotóztad valahol külföldön?

    VálaszTörlés
  9. Péternek: köszönöm. Ideje volt a sok ködös nap után végre egy kis derű.

    VálaszTörlés
  10. Miklósnak: álcázás nélkül, cserkelve lőttem a macit. Persze nem a turai erdőben, hanem a
    veresegyháziban. :) A bátorságot a kerítés adta...

    VálaszTörlés
  11. Egy kérésem, és egy kérdésem van:
    Szeretném, ha elküldenéd nekem az első szajkót nagyobb méretben!
    A "Növényhatározó" csoport fotókat gyűjt egy védett hazai virágos növények albumba. Engedélyezed-e, hogy néhány szép virágfotódat (például a fekete kökörcsinekről) neved megjelölésével betegyem ebbe?

    VálaszTörlés
  12. Küldöm a képet és megadom az "engedélyt".

    VálaszTörlés