KEDVES LÁTOGATÓ! ÜDVÖZLÖM ÖNT! NEVEM

Saját fotó
Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét. Hogy miért? Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe. "Ámulni még, ameddig még lehet,/ amíg a szíved jó ütemre dobban,/ megőrizni a táguló szemet,/ mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./ Elálmélkodni megszokottakon:/ az andezitre plántált ősi váron,/ virágokon, felhőkön, patakon,/ az azúrban kerengő vadmadáron,/ a csillagon, ha végtelen terek/ hajítják át a késő-nyári égen./ S ámulva szólni: Most voltam gyerek./ S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)

2013. augusztus 2., péntek

Tájképek őzekkel

Ahogy közeledett az üzekedés ideje, egyre növekvő aggodalommal figyeltem az embermagasságú gazzal felvert, kaszálatlan réteket. Már látható jelei voltak az őzek megbolondulásának, amikor megszállták a munkagépek a határt és a legnagyobb térségeket lekaszálták. Persze a begyűjtetlen, száradó sarjú sem szép látvány. Hogyan fogok ilyen háttérrel őzeket fotózni?


A kukoricatáblák közé szorult kisebb térségek kaszálatlanul maradtak. A magas fűben még az elefántok is elvesznének, nemhogy az őzek!
Hajnalonként azért ki-kijártam kedvenc vadászterületemre, a pirkadat már kint talált a terepen.




Ma különösen szép volt a reggel, mivel helyenként könnyű pára lebegett a föld felett.


Hamarosan előkerültek a már többször látott őzek. Ide-oda szaladgáltak, a bak mindenhova követte a két sutát, melyek még kérették magukat.









Az őzek a rét túlsó feléről végre a felkelő nap felé futottak. A vörös fénnyel megvilágított köd szép látványt nyújtott.





A reggeli égen egy nagykócsag repült át,  fehér tollruháját narancs színűre színezte a felkelő nap.


Egy korábbi alkalommal egy barna réti héja kezdte meg korai vadászatát a felhős ég alatt.


Az őzeket keresve természetesen a kaszálatlan területre is bemerészkedtem és közeledésem felriasztott egy sutát. Ezen a képen még nem fedezett fel, a gazok függönyén keresztül szerencsére sikerült élesre állítanom.


Megérte a traktor tiporta nyomot követnem: életemben először láttam és fotóztam harist, melynek több észrevehetetlen példányát is felrebbentettem, mire ez az egy végre megvárta a kattintást.


Még talán egy hétig tart majd üzekedés.Annyi eredményes őz szezon után vajon lesz-e alkalmam idén is közeli őzeket fotózni?

6 megjegyzés:

  1. Lehet,hogy tönkrement a sípom,de itt még mindig semmi!Két bak fekszik a lucernában,egymástól 200 lépésre,a sípra csak egyik kel fel,majd visszafekszik?????Hihetetlen,hogy ezek idei fotók!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem említettem, de a sípra nálam sem reagálnak. Még! ... a vége felé majd a magányos keresgélők.

      Törlés
  2. Káprázatosak ezek a hajnali fényű képek!
    Gratulálok Endre, a 15., egész egyszerűen álomszerű!!
    Üdv: TOMI

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Tomi és örülök, hogy tetszenek.

      Törlés
  3. Reméljük, hogy igen.:-) Szépek ezek a sejtelmes reggeli tájképek őzekkel fűszerezve.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a szurkolást és a tetszésnyilvánítást.

      Törlés