KEDVES LÁTOGATÓ! ÜDVÖZLÖM ÖNT! NEVEM

Saját fotó
Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét. Hogy miért? Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe. "Ámulni még, ameddig még lehet,/ amíg a szíved jó ütemre dobban,/ megőrizni a táguló szemet,/ mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./ Elálmélkodni megszokottakon:/ az andezitre plántált ősi váron,/ virágokon, felhőkön, patakon,/ az azúrban kerengő vadmadáron,/ a csillagon, ha végtelen terek/ hajítják át a késő-nyári égen./ S ámulva szólni: Most voltam gyerek./ S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)

2012. november 12., hétfő

Ajándék ez a nap!

Hosszú hónapok kritikusan alacsony vízállása után végre egy enyhe árhullám vonult végig a Dunán. Ezt már pénteken, a komphoz érve örömmel tapasztaltam és rögtön a jégmadarazás esélyét latolgattam. Tamással ennek ellenére szombaton dámozni indultunk. Csak a lesen ülve jöttünk rá vállalkozásunk hiábavalóságára, mivel a nagy köd oszlani nem akart. Amúgy sem volt mozgás, mindössze egyetlen fiatal bika árnya sejlett fel a tejfehér távolban, de a fényképezőgépem nem bírt a lehetetlennel. Sebaj! Mégsem volt haszontalan a kirándulásunk, mert hazafelé útba ejtettük a holtágat, ahol valóban kedvező vízállás fogadott bennünket és egy átrepülő jégmadár felszította másnapi reményeinket.
Vasárnap napkelte táján indultunk és a Dunánál megálltunk egy hajnali tájkép kedvéért.


A holtágnál köd ugyan nem volt, de a kevéske fényben ólomszürkén csillogott a víz. Nem kellett sokáig várnunk a madarunkra, csakhamar berepült.



Nyugodtan nézelődött, néha csapott csak a vízbe.  Halat nem, csak valami csigafélét fogott, amit hamar elnyelt.


A közelebbi ágon hosszan elidőzött...


... és a tollazatát rendezgette.



Mire az emelkedő nap besütött a mederbe, már továbbszállt és hiába vártuk vissza. Így is nagyon örültünk a novemberi jégmadárnak és már a közelgő télre gondoltunk. Vajon lesz-e alkalmunk "havas jegest" fotózni? 
A sátrunkból egy áthúzó darucsapat lármája ugrasztott ki bennünket. Tamás még elcsípett egy képet a fák fölött, én már elkéstem. Azért a lassan ősziesedő holtág látványa fotózásra késztetett.


Hazaérve eszembe jutottak a királykák. Vajon itt vannak-e már? Miután próbálkozó telefonhívásomra megjelentek, szántam rájuk egy órát. Az örökké izgő-mozgó, bujkáló madárkák alaposan megizzasztottak, mire sikerült elfogadható környezetben néhány bemozdulásmentes képet készítenem róluk.







Egyszerre több példány is repkedett körülöttem, néha karnyújtásnyira tőlem. A többnyire csak örökzöldeken tanyázó kicsikék egyike az őszibarack fa ágán ugrándozott, nekem háttal. Narancssárga csíkjáról úgy gondoltam, hogy ő egy tüzesfejű királyka, szurkoltam, hogy szembe forduljon. Ekkor láttam, hogy hiányzik a jellegzetes fehér szemöldök sávja, vagyis ő is csak egy egyszerű sárgafejű.


Miközben a királykákra vadásztam, hangos krúgatásra lettem figyelmes. Egy népes daru csapat keringett a sziget fölött. Talán a két Duna-ág vizének csábítása zavarta meg a vonulásukat? 


Délután értünk Turára és mire a lesemhez jutottam az élelmiszer utánpótlással, már esteledett. Két lovas haladt el a közelemben.


Hazatérés előtt még megcsodáltam az alkonyi ég színpompáját.

















Mintha nem is november lenne, ismét egy ritka szép és élménydús nappal gazdagodtam. Az élet ilyen pazar ajándékát az én koromban pedig már igazán illik megbecsülni!

13 megjegyzés:

  1. Ez valóban egy szép ajándék volt. Remek képek születtek a jégmadárról és a királykákról is. Én királykát még nem fotóztam sőt még nem is figyelhettem meg ilyen közelről persze élőben.

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm Erzsébet! Fenyőerdőben biztosan találhatsz királykákat. A hangjukkal közelre hívhatók.

    VálaszTörlés
  3. Jó kis mozgalmas nap,sok jó fotóval!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem tudom, hogy volt-e ehhez hasonló eredményes napom, amikor két különleges madarat is közelről fotózhattam. Csak egy biztos, hogy megérdemeltem! :)

      Törlés
  4. Ez igazán változatos nap volt a fotók alapján. A jégmadárról már írtam korábban, mindig örömmel nézem a fotóidat róla. Királykával még sohasem hozott össze a sors, nagyon szépek.
    Gratulálok az 50.000-es látogatottság eléréséhez!

    VálaszTörlés
  5. Csodaszépek a madárfotók és a tájképek is! Az utóbbiak közül nekem a holtágról készült tetszik a legjobban!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Jenő! A holtágról már párszor közöltem fotót és te mindannyiszor megdicsérted. Valóban festői vidék.

      Törlés