KEDVES LÁTOGATÓ! ÜDVÖZLÖM ÖNT! NEVEM

Saját fotó
Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét. Hogy miért? Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe. "Ámulni még, ameddig még lehet,/ amíg a szíved jó ütemre dobban,/ megőrizni a táguló szemet,/ mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./ Elálmélkodni megszokottakon:/ az andezitre plántált ősi váron,/ virágokon, felhőkön, patakon,/ az azúrban kerengő vadmadáron,/ a csillagon, ha végtelen terek/ hajítják át a késő-nyári égen./ S ámulva szólni: Most voltam gyerek./ S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)

2012. május 20., vasárnap

Hideg napok

A fagyosszentek mínuszokat nem hoztak ugyan, de az esős, szeles időjárás alaposan megkavarta a kis rókák   már-már kiismerhető napirendjét. Hétfőn az eső miatt ki sem tudtam ülni, de kedden az erősen borús ég ellenére vártam rájuk. Nem egyedül: egy jókora vadnyúl "társaságában", amely nagyon siethetett a kotorékhoz, mert fejvesztetten érkezett. :) A vadászatból fáradtan visszatérő szuka jóformán a fedezékem mellett hagyta zsákmányát. Találgattam is, hogy annyira fáradt lehetett, hogy már nem volt ereje bevinni a lukba, vagy pedig a fiait akarta egy kissé távolabbi vadászútra ösztönözni? Csúnya látványt nyújtott a szegény megboldogult tapsifüles, ezért le sem fotóztam.
A kicsik végül kijöttek vagy húsz percre, de nem járultak a nyúlhoz. Néhány képet azért a rossz fényben is készítettem róluk.








Úgy gondoltam, hogy videót is csinálok, hogy életszerűbben őrizhessem meg őket a későbbiekre, ezért még aznap délután újra kimentem. Ilyenkor már ellenfénybe kerülne a kotorék, de az ólmosan szürke felhők alá sok fény amúgysem szűrődött be. A rókafiak délutáni szellőzködéséről az alábbi négy perces anyagot vágtam össze.
 


Szerdán és csütörtökön a hideg széllel dacolva és szinte téli szerelésbe öltözve vártam a rókákat, de azok prémes bundájuk ellenére nagyon fázhattak és a több napi élelmet jelentő nyuszinak köszönhetően a vacokban töltötték az időt. Amíg én odakünn "áldottam" a fagyosszenteket, addig a kölykök odabenn  összebújva, jóllakottan húzhatták a lóbőrt, akarom mondani a nyúlbőrt. :) A két üresjárati napon is volt azonban egy érdekes megfigyelésem. Amikor az egyik távozásomkor ellenőriztem a kotorékot, egy kimúlt hörcsögöt találtam a "küszöbön". A hátán feküdt szegény pára, mellső lábainak törött, fehér csontjai égnek meredtek és a mellkasa üresen és véresen tátongott. Úgy hallottam, hogy a róka előszeretettel használja a keményen küzdő hörcsögöt oktatási célra. Élve viszi a kotorékba, de eltöri annak lábait. A kölykök a megcsonkított rágcsálón tanulják meg az ölés mesterségét. Ez a lelet arra int, hogy bármilyen aranyosak is, ne tekintsük a kis rókákat ciróka-maróka plüssállatoknak, sokkal inkább ízig-vérig ragadozó-tanoncoknak. Hiszen ez a szerepük a természetben.
Egy, a fentieket erősítő korábbi bejegyzésem:
 http://szaboendrefotonaploja.blogspot.com/2010/06/rokak-rossz-fenyben.html

Idén sok időt töltöttem a kotoréknál és eközben a róka család étrendjébe is betekintést nyertem. A tollakból ítélve volt egy balkáni gerle, aztán egy vörös csirke, egy patkány, amelynek a bőre és farka játékszerként hasznosult, aztán egy vadnyúl és egy hörcsög. Öt zsákmányállatból tehát csak egy került ki a "Simabőrű" baromfi udvarából. Elég jó arány...


10 megjegyzés:

  1. A nem épp ideális körülmények ellenére jók lettek a fotók. A videó is érdekes, jó, hogy feltetted. Szegény nyuszi és a többi zsákmányállatok..., de hát a rókacsaládnak is meg kell élni.
    Remek dolog egy ilyen rókalyukra bukkanni, hátha egyszer nekem is megadatik barangolásaim közben. Csodálom, hogy nem veszi észre a rókamama, hogy figyeled őket, hisz köztudottan a szaglásuk is igen jó.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kívánom, hogy neked is sikerüljön egy lakott kotorékot találnod, jó helyen és jó időben, mert nagy élményt jelent a róka család életének figyelése.
      A róka mama napközben vagy odabent alszik, vagy nincs is otthon, a kicsik felügyelet nélkül játszadoznak.

      Törlés
  2. Azért nem is volt annyira rossz fény!:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A borús idő sokszor nem is rossz. Hátránya, hogy magasabb érzékenységgel kell fotózni, de előnye, hogy nincsenek kemény árnyékok.

      Törlés
  3. Nagyon érdekes bejegyzés és szerintem is jók lettek a fotók a körülmények ellenére. Fantasztikus lehet ennyire közelről részese lenni a kis család életének! Gratulálok.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a megjegyzésedet Miklós. Bizony nagyszerű ott ülni a közelükben és figyelni őket. Sajnos, már nem sokáig tehetem.

      Törlés
  4. A fények nem voltak veled, de ez fantasztikus sorozat!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a dicséretet Gábor. Hálás téma, könnyű érdekes képeket csinálni ilyen modellekről.

      Törlés
  5. Valóban nagyon jó sorozat! Szinte érezni a fotókon, hogy a kis rókák dideregnek!

    VálaszTörlés