KEDVES LÁTOGATÓ! ÜDVÖZLÖM ÖNT! NEVEM

Saját fotó
Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét. Hogy miért? Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe. "Ámulni még, ameddig még lehet,/ amíg a szíved jó ütemre dobban,/ megőrizni a táguló szemet,/ mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./ Elálmélkodni megszokottakon:/ az andezitre plántált ősi váron,/ virágokon, felhőkön, patakon,/ az azúrban kerengő vadmadáron,/ a csillagon, ha végtelen terek/ hajítják át a késő-nyári égen./ S ámulva szólni: Most voltam gyerek./ S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)

2012. március 23., péntek

Újra Apajon

A leeresztett apaji tónál csodálatos madár fotókat készítettek a fotós kollégák. A ritka jó fotózási lehetőséget mi sem akartuk kihagyni, ezért Szilárddal visszatértünk a tavakhoz. Kora hajnalban indultunk, hogy még napkelte előtt  sátrat állíthassunk a parton. A leshely kiválasztása komoly feladat, nagyrészt ettől függ a siker. De ki tudja megjósolni a madarak járását? Sátrainkat felállítottuk és bíztunk a szerencsénkben.
A hátam mögül a libák gágogása, locsogása hallatszott. A levegőben is komoly forgalom zajlott.


Csakhamar felhangzott a cankók dallamos "bili-bili-bili" kiáltása és kezdtek szállingózni a madarak. Persze nem a fényképezőgép elé. A sárban és a sekély vízben kutatva szaladgáltak nagy összevisszaságban, majd odább szálltak. Azért egy piros lábú cankó elég közel jött.


Egy órán keresztül jól szórakoztam a cankók társaságában.





Aztán leállt minden mozgás a les előtt. Nagy messzeségben viszont feltűnt egy rétisas kísérői társaságában . Jóízűen falatozott.


Ezen a képen jól látszanak a tómederben sűrűn előforduló tavi kagyló héjak, melyek a férfi tenyér méretét is meghaladják. A sast majdnem egy óráig figyelhettem - mert sajnos más dolgom nem akadt - majd szárnyra kapott. Felém repült ugyan, de ellenfényben és így is távol maradt.


A cankók elmaradtak, a nap egyre erősebben sütött, a sátor szaunává változott, a szemem szinte leragadt az álmosságtól és tagjaim elzsibbadtak. Tizenegykor feladtam, mint ahogyan Szilárd is. De nála legalább több faj mutatkozott... Délben új helyre települtem. Itt megtapasztaltam, hogy már márciusban is vannak szúnyogok. De mennyien!
Azért jött pár kis madár.

Kis lile
Barázdabillegető
Havasi pityer
És egy nagyobb cankó is betévedt.


Háromkor végképp megelégeltem az eseménytelenséget és a szúnyogokat. Szilárd eközben a magaslesről halászsast fotózott. Mindketten elfáradtunk, így hát kelletlenül ugyan, de elindultunk hazafelé. Helyesebben szólva egy általunk eddig nem járt földutat próbáltunk ki. Hamar kiderült, hogy ehhez terepjáró kellett volna... Egy szürkemarha tartó telepnél rájöttünk, hogy miért volt olyan kevés cankó a tónál?


Százával keringtek a marhák körül!


Az érdekes felfedezés után a fárasztó, de érdekes nap eseményein merengve végre jó úton haladtunk.
A fényképezőgépet még az ölemben tartottam és nem is hiába. Bugyi előtt ugyanis az ölyvek méretéhez képest óriási madarat vettem észre egy út menti fán.
Rögtön tudtam, hogy sas, még hozzá parlagi! Még alig lassítottam le, a madár már elrugaszkodott. A kocsi ablakából még sikerült róla egy kép.


Szinte nem is csodálkoztam, hiszen Szilárd ült mellettem, aki tudvalevőleg vonzza a ragadozókat. :) 
Persze átlátok én a szitán: ez a gyűrűzött sas is csak egyike a helybéliek fotóscsalogató madarainak! :) Üzenem, hogy egy kicsivel több nyugtatót kellene neki adagolni, mert még túlságosan fürge! :)

15 megjegyzés:

  1. emlékezetes volt, ami nagyon tetszik az a marhás cankós, szinte lehetetlen igy elkapni hogy pont nagy felületet mutasson a sok madár, a kis lilét sajnos én elrontottam, benen maradt a gépbe +1 és harmad túlexpó ami sajnos a fehér részeket egyből elis intézte.minden porcikámban izomláz van, és azert még neked 150km vezetés is benne volt, jó volt látni azt az egységet ami azon a vidéken megfigyelhető, a pusztai táj és a benne élő állatok és természetes növénytakaró.

    megyünk mi még oda szerintem nem is olyan soká!
    :)

    mindenesetre köszönet illeti azokat akik segitettek nekem/ nekünk a képek elkészitésében, Neked, Balicsnak, Eduardónak, Mester Barninak, és mindenkinek akivel az apaji tavakról és az ottani fotos lehetőségekről valaha is beszéltunk.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ne sajnáld a kis lilét, amikor sokkal több fajt fotóztál, mint én és a leshelyet is jobban választottad meg.
      A köszönet nyilvánításodhoz én is csatlakozom!

      Törlés
  2. Nagyon jó kis élménybeszámoló. Gratulálok a képekhez! Nekem is izomlázam van minden porcikámban. Ez tényleg egy olyan hely, ahova az ember mindig visszavágyik.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a gratulációt, de az én képeim sajnos elmaradnak a tieidtől. Talán az élménybeszámoló pótolja a minőséget. :)

      Törlés
  3. Őszinte gratula,örülök a sok madárnak!Szilárd képeit reggel megkaptam,és tényleg egyszer beautózom vele a tájat,mert nagyot villantott megint!Ha legközelebb dögkeselyűt "lősz",tudni fogom,hogy Ő is ott volt!Remélem hétfőn nem tudok majd mozogni az izomláztól!:)Eresztik a következő tavat!(Csak halkan jegyzem meg)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, de ezúttal Szilárd jobb képeket csinált, mint én. Mutasd meg neki a jó utat is, mert embertelen helyekre kalauzolt.:)
      Ezek szerint vasárnap te is ott fotózol...
      Kíváncsian várom a képeket.Még egyszer köszönöm az infókat.

      Törlés
  4. Remek fotók és a beszámoló is tetszett.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, de a fotók ezúttal elmaradtak a várakozásomtól.

      Törlés
  5. csodálatos hely! Szilárd fotóit is meg szoktam nézni az indexen

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, az! Te nem kapsz kedvet a természetfotózáshoz?

      Törlés
    2. Én ebben nem vagyok jó. Imádom a természetem tájképet csinálok, de a valahogy távol áll tőlem. Életemben 2x makróztam, de nem leltem örömömet benne, mert vannak akik jobban csinálják. A gyöngyösi fotókörben vannak nagyon jó természetfotósok (Sebestyén Péter,Baranyi Norbi)

      Kis vaddisznókat 2 éve fotóztam, annak örültem :D Tavaly full-framre váltottam, így az 1,6-os szorzót is elvesztettem, a nagylátó javára :)

      Törlés
  6. Az előző apaji sorozathoz hasonlóan ezek is csodás fotók! Érdemes volt elmenned!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen. El kellett mennem, de egy kicsit többet reméltem...

      Törlés