A lesem környéki satnya kis fenyőerdő egyre rosszabb állapotba kerül. Valami oknál fogva talajszinten korhadnak el és sorra dőlnek ki a törzsek, némelyik ívben meghajolva várja elkerülhetetlen végzetét. Az ősz mégis színpompába öltöztette a halódó fákat a rájuk kúszott vadszőlő vöröslő leveleinek jóvoltából. Igyekeztem felfedezni és bemutatni ezt a halódó szépséget.
A séta élményeiből született első haikum is:
vérző törzsű fák
halott tűlevelein
magam keresem
magam keresem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése