KEDVES LÁTOGATÓ! ÜDVÖZLÖM ÖNT! NEVEM

Saját fotó
Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét. Hogy miért? Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe. "Ámulni még, ameddig még lehet,/ amíg a szíved jó ütemre dobban,/ megőrizni a táguló szemet,/ mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./ Elálmélkodni megszokottakon:/ az andezitre plántált ősi váron,/ virágokon, felhőkön, patakon,/ az azúrban kerengő vadmadáron,/ a csillagon, ha végtelen terek/ hajítják át a késő-nyári égen./ S ámulva szólni: Most voltam gyerek./ S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)

2016. szeptember 20., kedd

A kikericses réten

Ismerek egy csodás helyet a szigeten, ahol évente ilyentájt dúsan tenyészik az őszi kikerics. Egyik nap Tamás barátom társaságában hajnali derengéstől napkeltéig fotóztam a kicsiny virágokat.








Egy hét múltán ismét a kikericses rétre igyekeztem, ezúttal egyedül. A Duna gátjára érve megigéztek a gyönyörű hajnali fények. Nem tudtam kihagyni a fotózást.


Egy addig még sosem látott növényt találtam a fövenyen. Hozzáértők segítségével azonosítottam:

Mocsári tisztesfű
A Duna parti fotózás miatt a tervezettnél kissé később értem a rétre. A Nap már magasan járt és a fények erősebbé váltak, viszont bő harmat csillogott minden fűszálon.


Amint szembe fordultam a reggeli fénnyel, felragyogott a rét. Milliónyi harmatcsepp szórta a fényt.


Ezúttal a nagy géppel fotóztam - melynek nem lehajtható a kijelzője - ezért le kellett feküdnöm a harmatos fűbe. Csaknem kilapítottam egy díszes mintázatú hernyót, mely egy kikericsen lakmározott. 


Sohasem láttam még ilyen jószágot, azt sem tudtam, hogy hol kezdődik és hol végződik, azaz melyik a feje és melyik a farka? 
Utólag tudtam meg, hogy egy kutyatejszender hernyójával találkoztam. Az "antennája" nem a "szarva", hanem a "farka" és szakszerűen farpamacsnak nevezik.





Fotózás közben a hernyónak látogatója érkezett: egy legyecske. Mintha csókkal üdvözölte volna.


Sőt, a feje tetejéről nyalogatta a szája szélét. 


Miután jól körbefényképeztem, magára hagytam a hernyót. Örültem a találkozásnak!


Figyelmemet ezután már a kikericsekre irányítottam és készítettem még néhány ellenfényes, bokehes fotót.





4 megjegyzés: