KEDVES LÁTOGATÓ! ÜDVÖZLÖM ÖNT! NEVEM

Saját fotó
Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét. Hogy miért? Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe. "Ámulni még, ameddig még lehet,/ amíg a szíved jó ütemre dobban,/ megőrizni a táguló szemet,/ mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./ Elálmélkodni megszokottakon:/ az andezitre plántált ősi váron,/ virágokon, felhőkön, patakon,/ az azúrban kerengő vadmadáron,/ a csillagon, ha végtelen terek/ hajítják át a késő-nyári égen./ S ámulva szólni: Most voltam gyerek./ S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)

2013. augusztus 23., péntek

Rossz passzban

Nem értem, hogy mi ez a nagy pangás az itatómnál? Hetek óta tart a szárazság, a hőség ugyan megszűnt, de a hidegfront hozzánk egy csepp esőt sem hozott. A víz ilyenkor aranyat ér és mégsem tolakodnak a madarak a lesemnél. Merthogy néha be-benéz egyikük, másikuk, de kínszenvedés kivárni őket. Órákat ülök a lesben és csak percekig látok szárnyas népet. Hallom, amint a nehéz röptű örvös galambok letelepednek a környező fákra, majd hosszú tétovázás után helyet változtatnak, de le nem szállnának a világ minden kincséért sem. Néha cinkék surrognak körülöttem, légykapók szitálását látom a víz felett, de legtöbbször landolás nélkül tovaszállnak. A fekete harkály az erdő szélén kopácsol, tátott csőre jelzi, hogy kitikkadt, de nem közelít. Hiába a kiszórt kukorica, a fácánok is elmaradtak, a szórványosan berepülő szajkók szedik fel azt, de gyanúsan nagy sietségben. Karvalyok leselkedésére gyanakodnék, de akkor legalább azok mutatkoznának. Egyetlen alkalommal láttam egyiküket pár pillanatra. Vagy a héja szokott volna oda? Nem tudom, de így nem nagy élvezet a lesezés. Még szerencse, hogy jó könyvem van: várakozás közben Fekete Istvánt olvasok. Ahogyan ő ír a természetről, az sokkal szebb, mint amit én látok mostanság és főleg az a kevés, amit mutatni tudok...











4 megjegyzés:

  1. Tényleg érthetetlen a dolog néha. Sok barátomtól hallok hasonló visszajelzéseket, ugyanakkor egy-egy pocsolyánál (mert néhol-néha van az is) meg igazi szárnyas sereglet látható. Az első két fotónak már nagyon őszi hangulata van. Ennyire lekopaszodtak már arrafelé a fák? Nálunk még zöldek a szárazság ellenére csak a fű sárgult el.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Előttem egy fenyveserdő fácskái szenvednek a szárazságban, (csak az ágvégek zöldellnek), ettől az őszies hangulat.

      Törlés
  2. Azért ezek a képek sem megvetendők, nekem a 2,3,5,9 különösen tetszik. Ugyanígy vagyok én is az idén telepített itatómmal. A tavaly épített(amelyről most tettem fel egy bejegyzést) már egész jól üzemel, csak ott nem igazán jó fotózni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, de ezért a pár képért kb. 15 órát ültem. :)
      A leseddel kapcsolatban tettem néhány javaslatot a blogodban.

      Törlés