KEDVES LÁTOGATÓ! ÜDVÖZLÖM ÖNT! NEVEM

Saját fotó
Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét. Hogy miért? Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe. "Ámulni még, ameddig még lehet,/ amíg a szíved jó ütemre dobban,/ megőrizni a táguló szemet,/ mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./ Elálmélkodni megszokottakon:/ az andezitre plántált ősi váron,/ virágokon, felhőkön, patakon,/ az azúrban kerengő vadmadáron,/ a csillagon, ha végtelen terek/ hajítják át a késő-nyári égen./ S ámulva szólni: Most voltam gyerek./ S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)

2013. június 27., csütörtök

Banka a semmiből

A minap vizet vittem az itatómhoz ( sajnos nem a madarak használják el, csak párolog ) és a volán mögül egy bankát látok tipegni az úton. A gép az ölemben, már lőhetném is, de a szélvédőn keresztül reménytelen.        ( Hányszor, de hányszor vettem volna hasznát egy nyitható kis ablaknak az elülső üvegen, de az autófejlesztők valahogy nem hajlanak egy ilyen, fotósok számára hasznos megoldásra! :)) Manővereznem kell, keresztbe fordítani a kocsit, hogy a lehúzott oldalablakon át beirányozhassam a madarat. Ez még megoldható, de ha továbbszalad, akkor vissza az egész és újra a nyomába kell eredni. Jól tűri az autó közeledését, végre élesre tudom állítani a gazok fedezékében és katt! Csak most látom, hogy frissen kirepült fióka! - Hát te honnan kerültél ide, amikor egyetlen bankát sem láttam a környéken tavasz óta? - Vajon hol bújtál ki a tojásból és hol nevelkedtél anélkül, hogy tudomást szereztem volna a fészkedről? Apád- anyád igazán elárulhatta volna a röptével! - Három odúm áll üresen, most meg úgy járkálsz itt, mint aki otthon van? ...És még hasonló szemrehányásokkal illettem szegény kicsi bankát, pedig igazából nagyon megörültem a feltűnésének.


A kis banka nem vette zokon a szidalmaimat és boldogan kuporodott le a földre némi porfürdőzés céljából.



Izgalmában a bóbitáját is borzolta és ide-oda forgolódott.



Ekkor érkezett a keresztúton egy mezei nyúl. A kocsi láttán megtorpant...


... kis ideig nézelődött,...


... majd tovább folytatta útját, mintha (a képen látható) zsinóron húzták volna, történetesen a porfürdőző madárka irányába. Az persze felröppent és eltűnt az egyik útszéli akácfa lombjában és onnan elő sem jött, mint aki semmiképp sem akarja elárulni a fészke helyét. Mindegy is, csak azért akarnám tudni, hogy jövőre "átirányítsam" a búbosbankákat a három odúm egyikébe. :)

6 megjegyzés:

  1. Na látod, mégis eléd került egy banka idén is.:-) Jól rejtőzködtek eddig, hogy nem vetted észre a fészkelési helyüket...

    VálaszTörlés
  2. Ez a keresztbe fordulós mutatvány nagyon ismerős!:)Jók az ilyen "potya fotók"!
    Tetszik!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mivel ezen kívül semmi sincs a terepen, jól esett ez a pár "ingyen" fotó.

      Törlés
  3. De jó, milyen klassz párossal hozott össze a szerencse. Remek fotók és tetszett ahogy "elbeszélgettél" magaddal :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nyúllal gyakran találkozom, de ez a kis banka tényleg a semmiből került elém és azóta sem láttam. Magamban beszélek? Akkor ez már az öregség! :)

      Törlés