Nyirkos, ködös reggelre ébredtünk. Nem fotózásra való idő, de mégis kézbe vettem a fényképezőgépemet, közelfényképezésre szerelve. Gondoltam, szétnézek a kertünkben, mi maradt a virágokból ebben a késő őszi időben? A meglepetés akkor ért, amikor a keresőben megpillantottam a szabad szemmel szinte láthatatlan aprócska vízcseppek sorát a leveleken, a szirmokon és a pókhálók finom fonalán.
2012. november 15., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Ilyen színkavalkád van még a kertedben? Csak ámulok... Gyönyörű sorozat!
VálaszTörlésMég nem volt fagy, így megmaradtak a virágok. Köszönöm a tetszésnyilvánítást.
TörlésHát ez mesés. Van így az ember, hogy a keresőben veszi észre az apró csodákat...:-)
VálaszTörlésValóban így volt, az első képeken még nem látszik a permet, mert közel voltak a házhoz a virágok. Később, a külső kertben ért a meglepetés...
TörlésBámulatos!
VálaszTörlésÉs örömmel látom,hogy kiraktad a címkéket!
Örülök, hogy ennyire tetszett!
TörlésGondoltam, megkönnyítem a keresést. Később, amikor már megszokták az olvasók, majd lejjebb teszem.
Káprázatosan szépek a fotók! Gyakrabban kellene makro-fotókat készítened!
VálaszTörlésÖrülök, hogy megnyerték a tetszésedet.Ebben nagy szerepe lehet az érdekes meteorológiai körülményeknek. Igazad van, majd igyekszem.
Törlés