KEDVES LÁTOGATÓ! ÜDVÖZLÖM ÖNT! NEVEM

Saját fotó
Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét. Hogy miért? Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe. "Ámulni még, ameddig még lehet,/ amíg a szíved jó ütemre dobban,/ megőrizni a táguló szemet,/ mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./ Elálmélkodni megszokottakon:/ az andezitre plántált ősi váron,/ virágokon, felhőkön, patakon,/ az azúrban kerengő vadmadáron,/ a csillagon, ha végtelen terek/ hajítják át a késő-nyári égen./ S ámulva szólni: Most voltam gyerek./ S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)

2012. október 25., csütörtök

A sziget csúcsán

Az ünnepi hétvégén barátaimmal kilátogattunk a Szentendrei sziget legészakibb pontjára, ahol a Duna két ágra szakad. Előttünk a ragyogó Nap, a méltóságos nagy folyó, balról Visegrád, jobbról a Börzsöny. Gyermekkori emlékeket idéztünk: 50 évvel ezelőtt, az első vízitúránkon itt táboroztunk. A táj semmit sem változott...


6 megjegyzés:

  1. Hangulatos fotó mély tónusokkal és ragyogó fényekkel.

    VálaszTörlés
  2. Szép ez az óriási folyó. Csodás színek, látványos felvétel. A természet valóban nem változik hacsak az ember nem bolygatja, mindig megújul és gyönyörködtet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen. Teljesen igazad van, a felvétel színhelyétől pár kilométerre északra, a két évtizede megépített, majd elbontott nagymarosi gát nagy környezeti károkat okozott.

      Törlés
  3. Gyönyörű a fotó! Nagyon tetszik nekem! Gratulálok!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen. Megihletett a táj.

      Törlés