Magam sem tudom, hogy hány ezer fotót készítettem és osztottam meg a világhálón, amióta a természet titkait fürkészem. Tekintve, hogy a facebook statisztikája szerint a kedveléseim száma már meghaladta a 250.000-et, büszkén állíthatom, hogy sokan látták is őket.
Az viszont példátlan és egyedülálló, hogy egy képem egy irodalmi mű alapjául szolgáljon.
Pedig nemrégiben ez történt!
Pedig nemrégiben ez történt!
Újdonsült erdélyi ismerősömet - Kocsordi Nagy Béla költőt - megihlette az alábbi fotóm és röpke pár óra alatt egy kedves verset írt róla.
Ritka fénykép
KOCSORDI NAGY BÉLA 2018 DECEMBER 22. SZOMBAT
A *felvétel meseszerű: ilyen nincs több a világon!
Két madarunk egyidőben...nézelődnek egy faágon
A távolság kétarasznyi, s ártó szándék nem rí róluk,
Megpihennek valameddig... kicsit rendbeszedni tolluk?
Hasznos-szorgos mindegyikük! Nagy kedvencem mind a kettő!
Mátyásmadár... avagy szajkó... újul vele liget, s erdő!
Elraktároz makkot, diót és mogyorót... számolatlan,
...igen sokat ... elfelejtve... jól elrejtve a talajban...!
A legtöbbjük ki is kél majd, s facsemete lesz belőle.
S ha nem éri ártó hatás... akár sudár fákká nőve...
S így a szajkó... mint egy erdész... van, hogy száz fát is elültet,
ha volna mód... kitüntetném, 'sz pótolja az erdeinket!
A szomszédja... ott az ágon... beteg fáknak gyógyítója!
Férgek után keres-kutat, s hogy ha talál, tesz is róla...
hogy azok a pondró-félék ne fúrjanak másik fába!
Neki az a csemegéje, s mindennapi lakomája...
Bizony őt is kitüntetném, s neveznék el róla erdőt,
Melyek nélkül ez a világ megsínyli ám a jövendőt!
S kerek erdő közepében... nekik adnék minden tisztást.
S Pupákfalván... elneveznék... Szajkó, no meg... Kopáncs -utcát!
Pupákfalva, 2018.12.22. Kocsordi Nagy Béla
* a felvétel készítője: Szabó Endre
A felvétel készítője gratulál a vers írójának és köszöni a megtiszteltetést.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése