KEDVES LÁTOGATÓ! ÜDVÖZLÖM ÖNT! NEVEM

Saját fotó
Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét. Hogy miért? Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe. "Ámulni még, ameddig még lehet,/ amíg a szíved jó ütemre dobban,/ megőrizni a táguló szemet,/ mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./ Elálmélkodni megszokottakon:/ az andezitre plántált ősi váron,/ virágokon, felhőkön, patakon,/ az azúrban kerengő vadmadáron,/ a csillagon, ha végtelen terek/ hajítják át a késő-nyári égen./ S ámulva szólni: Most voltam gyerek./ S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)

2017. január 30., hétfő

Hóban, fagyban

Sok éven át panaszkodtam a hómentes telek miatt, mert nem tudtam igazi téli hangulatú képeket készíteni. Hát most már nincs kifogás, annyi a szép hó a környékünkön, hogy személykocsival alig járhatók a turai határ útjai. Mégis menni kell, ha az ember látni és fényképezni akar. A "havas rókás" álom képem miatt órákat töltöttem a hidegben, amíg összejött. Csak nem úgy, ahogyan elképzeltem. A távoli rókát semmilyen fondorlattal sem sikerült közelebb hívnom, maradt a havas tájkép - rókával.



Egy másik szép téli délutánon barátaim vezettek el egy kis tóhoz, ahol telelő hattyúkat tudtam fényképezni.






A hattyúk juttatták eszembe a halastó szürkegémjeit. Vajon hogyan telelnek? -12 fokban és ködös szürkeségben jutottam ki hozzájuk. Eleinte sehogyan sem találtam a módját, hogy a közelükbe férkőzzem, aztán a harmadik órában mégis megbarátkoztak velem. Vagy csak belátták, hogy ez a fotós nem akar rosszat, hagyjuk magunkat lefényképezni, akkor majd csak elmegy!













Nem várt fotóalanyoknak is örülhettem: néhány kormorán keresett ennivalót a tavak környékén.




Végül három órát töltöttem el a havas, jeges, zord környezetben, amelynek meg is lett az eredménye: néhány fotó és egy alapos megfázás. Most már túl vagyok a nátha nehezén és a gyógyulásom legbiztosabb jele, hogy a meleg szobából kifelé kacsintgatok. Az a közeli havas róka izgat... Hó még bőven akad. De szép is lenne!!!

4 megjegyzés:

  1. Nagyon szép képek.
    Kormoránt még soha nem tudtam ennyire közel behozni, illetve közelebbről látni.
    A napokban én is 4 órát töltöttem egy jégcsapokkal teli szurdokvölgyben csak a fotózás kedvéért, ami igen jól sikerült. Ha az ember hajtja valami, bármit megtesz a cél érdekében. ;-)
    üdv

    VálaszTörlés
  2. Nagyon örülök a látogatásaidnak kedves Flögi és köszönöm a jó véleményedet. Én is megnéztem csodás fotóidat és örömmel fedeztem fel a hozzászólás lehetőségét, amelyet eddig nem találtam.

    VálaszTörlés
  3. Nagyon szép fotók! Jó dolog a tél - és idén télen végre hó is van bőven :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszenek. Hó és kemény hideg - ez jellemezte a januárt, mely néhány szép téli képpel gazdagított.

      Törlés