KEDVES LÁTOGATÓ! ÜDVÖZLÖM ÖNT! NEVEM

Saját fotó
Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét. Hogy miért? Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe. "Ámulni még, ameddig még lehet,/ amíg a szíved jó ütemre dobban,/ megőrizni a táguló szemet,/ mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./ Elálmélkodni megszokottakon:/ az andezitre plántált ősi váron,/ virágokon, felhőkön, patakon,/ az azúrban kerengő vadmadáron,/ a csillagon, ha végtelen terek/ hajítják át a késő-nyári égen./ S ámulva szólni: Most voltam gyerek./ S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)

2016. július 20., szerda

A gólya+Hold projekt

Gólyákat fotózni a fészekben őszintén szólva nem nagy kihívás. Nem is emlékszem, hogy valaha megtettem volna, vagy csak kezdő fotós koromban, az pedig nem mostanában lehetett. Valami mélyen bevésődött népmesei romantika élt bennem ezzel kapcsolatban: majd egyszer találok egy gólyafészket a pusztában, egy nádfedeles tanya kéményén, na majd akkor azt jól körbefényképezem.
Csakhogy ezt az idilli házikót még nem találtam meg.  Jártamban-keltemben csupán városias környezetben, villanypóznák tetején, házak, antennák, villanydrótok által elcsúfított hátterű helyszíneken fotózhattam volna, azt meg minek?
Igaz, egy hozzánk közeli kisvárosban autózva megakadt a szemem egy szerencsésen telepített gólyalakáson, melyben szépen cseperedő fiókák nevelkedtek. Talán még a teliholddal együtt is le lehetne itt fotózni őket! Na, ezt már méltó feladatnak éreztem.
Az e havi holdtölte 19-ére esett, de én már előző nap meg akartam győződni a tervem kivitelezhetőségéről, így este nyolc óra tájban elmentem oda. A Hold aznap 18 óra 8 perckor kelt, de a helyszínre érésem időpontjában még nem emelkedett a házak és a felhőréteg fölé. Viszont csodás alkonyi fények világították meg a madaraimat.


A három fióka közül a leggyengébb még a fészek alján pihent, de testvérei már igen aktívak voltak.


Egyikük már olyan erősnek érezte magát, hogy a szárnyait próbálgatta.



Néha már sikerült a levegőbe emelkednie.



Nézd már, tudok repülni! - mondhatta társának, ...


... aki testbeszéddel jelezte: meghajlok nagyságod előtt.



A tornamutatványok a harmadikat is aktivizálták, -vagy csak attól félt, hogy rálépnek - így felállt.


Egy biztos: ezek a fiókák már nem maradnak sokáig a zsúfolttá vált fészekben.


A Nap már erősen hanyatlott, a fények egyre vörösebbé váltak.


Nyugtalanító felhők jelentek meg az égen.


 Vajon nem fogják majd eltakarni a Holdat?


A házak árnyéka már a fészekre esett, de az égen szerencsére csak bárányfelhők közlekedtek.




Hamarosan megpillantottam az ezüst korongot, amint előbújt a felhőkből. A fészekhez képest még nagyon alacsonyan és balra volt. Látszott, hogy távolabb és jobbra kell helyezkednem.


Szerencsémre éppen alkalmas helyen egy beépítetlen telket találtam, ahol az állvánnyal mozogni tudtam, hogy a Hold ferde irányú emelkedését követni tudjam. Megjegyzem, hogy az utca teljes beépítése esetén a tervem kivitelezhetetlen lett volna.
Fél tíz tájban aztán megkezdődött a különös, holdvilágos árnyjáték, melynek képeit most közreadom.






Az érdemi holdas fotózás egy órája alatt nemcsak a villanydrótok zavarásával kellett megküzdenem, hanem az egyre nehezedő élességállítással is. Persze a gólyák sem mutattak mindig előnyösen és a legsikerültebb képekhez a fátyolfelhők "együttműködésére" is szükségem volt.



Fél 11-re már elfogyott a mozgásterem és a fény is. Az alábbi képet "gólya-Hold minimál" szakkifejezéssel jellemezhetném.


Ezt a fotózást csak próbának szántam, de aztán nem követte újabb akció. Egyrészt, mert maradéktalanul elégedett vagyok az eredménnyel, másrészt pedig a 19-i igazi holdtöltét felhők takarták el mifelénk. Ismét bebizonyosodott, hogy a természetfotózáshoz szerencse is kell és a jó alkalomnál nem kell jobbra várni, mert lehet, hogy az be sem következik.

8 megjegyzés:

  1. Fantasztikus - a történet, a fotók, azok hangulata, a kitartásod, egyszóval minden. Gratulálok!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök a véleményednek kedves Éva, köszönöm!

      Törlés
  2. Nagyon szép fotók,tetszenek nagyon , és nekem is kedvet csinálsz újra és újra , hogy ha fáj is valamim de elinduljak :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszenek a fotók és örülök, ha hatásukra elindulsz újra és újra.Hajrá!

      Törlés
  3. A facebook hozzászólások után, természetesen a linkre kattintva ismét egy nagyon jó, érdekes írásra találtam. Itt S.Zsuzsa is meglelte kérdéseire a válaszokat.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm jó véleményedet kedves Margit. Igyekeztem érthetően fogalmazni.:)

      Törlés
  4. Gratulálok, csodaszép fotók, remek leírás!

    VálaszTörlés