KEDVES LÁTOGATÓ! ÜDVÖZLÖM ÖNT! NEVEM

Saját fotó
Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét. Hogy miért? Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe. "Ámulni még, ameddig még lehet,/ amíg a szíved jó ütemre dobban,/ megőrizni a táguló szemet,/ mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./ Elálmélkodni megszokottakon:/ az andezitre plántált ősi váron,/ virágokon, felhőkön, patakon,/ az azúrban kerengő vadmadáron,/ a csillagon, ha végtelen terek/ hajítják át a késő-nyári égen./ S ámulva szólni: Most voltam gyerek./ S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)

2014. december 4., csütörtök

Kékség

Kevés fény volt az elmúlt napokban, jobbára csak az eső, a köd és a sötétség uralkodott. Az ónos eső jégvarázsa jó fotótéma lehetett volna, de errefelé szerencsére megúsztuk. Alkalmatlan idő ide, vagy oda fotózni pedig muszáj! Eszembe jutott, hogy meg kéne próbálnom az úgynevezett "kék órai" fotózást.
Két este irányítottam az ég felé az állványra tett gépet, majd hosszú expozícióval és némi kiegészítő világítással ezeket a képeket készítettem. Egyelőre ennyi, de van még ebben tartalék...






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése