KEDVES LÁTOGATÓ! ÜDVÖZLÖM ÖNT! NEVEM

Saját fotó
Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét. Hogy miért? Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe. "Ámulni még, ameddig még lehet,/ amíg a szíved jó ütemre dobban,/ megőrizni a táguló szemet,/ mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./ Elálmélkodni megszokottakon:/ az andezitre plántált ősi váron,/ virágokon, felhőkön, patakon,/ az azúrban kerengő vadmadáron,/ a csillagon, ha végtelen terek/ hajítják át a késő-nyári égen./ S ámulva szólni: Most voltam gyerek./ S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)

2013. február 14., csütörtök

Három havas nap

Miközben a Dunántúlon tombol a tél, elzárt utakról, elakadt járművekről hallunk a hiradóban, nálunk Turán már nyoma sincs a hónak. Legnagyobb sajnálatomra csak rövid ideig tartott. Lehet, hogy kevesen osztják a véleményemet, de én kedvelem a havat és szeretem a havas képeket.

Hétfőn volt a legszebb a táj, szűz hó fogadott a lesnél. A beszálló ágat vastagon takarta a fehér csapadék, eleinte csak a madarak landolásának helyén vékonyodott meg kissé. Az alábbi három kép még korán reggel készült, aztán a figyelmem az ölyvek felé fordult. Az akkori ölyves fotóimat az előző bejegyzésben már megmutattam.





Kedden nem akartam háborgatni az előző napon jóllakatott ölyveket, inkább egy barátomat kísértem el szarvas fotózásra. Többnyire az előző alkalomhoz hasonló képek készültek, de azért néhányat ezek közül is megmutatok.






Érdekes volt újra megfigyelni a szarvasok bundájában élősködők után kutatgató cinegéket, vagy a kiszórt kukoricára pályázó cirtomsármányokat, amint a szarvasok orra előtt szedegettek.



Szerdán már erősen olvadt és csak foltokban maradt meg a hó a lesemnél. A cinegéket és a verebeket nem számítva elsőként egy régen látott fakopáncs fiú látogatott be az etetőhöz.


Az ölyvek szokatlan hirtelenséggel jelentkeztek. Össze is ugrottak, de aztán egyikük a könnyen kiszabadított hússal elrepült és hiába pótoltam a csalit, többé már nem tértek vissza.



Az unalmassá vált délelőttöt csak néhány meggyvágó érkezése színesítette. Addigra már több helyen csurgott, csepegett a hólé a les tetejéről, vízcseppekkel szórva tele az ablakot és a háttér ismét sárgásbarna árnyalatot kapott a hó alól előtűnt száraz növényzettől.


 Ez volt a turai havas napjaim története, képekkel illusztrálva. Jól esett a hó, no meg a fotózás, de mindkettő tarthatott volna tovább!  :)

10 megjegyzés:

  1. Szép fotók. Hihetetlen gyorsasággal olvadt el a sok hó. Errefelé kb. 8-10cm esett le egy nap alatt. Tegnap este sikerült is a földúton egy majd bokáig érő tócsába lépnem. Még jó hogy vízálló a bakancsom, így végül megúsztam :)

    VálaszTörlés
  2. Szép képek készültek a télutón. Jópofa a cinege ahogy a szarvas szőrzetében élősködők után kutat...kis ügyes a nagy állat hátán.:-)
    Most már felénk is olvad újra a hó, lassan már lemondok a télről és a virágokat várom.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Korábban készítettem egy fotót nyolc darab, szarvason függeszkedő cinegéről. Egyetértek, most már jöjjön a tavasz!

      Törlés
  3. A bika a sármányokkal....Hú de tetszik!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) Nem szokványos kép, "hirtelen felindulásból" készült.

      Törlés
  4. Kedves Endre! Gyönyörűek a fotóid! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen jóindulatú értékelésedet. :)

      Törlés
  5. Most meg nagyon szép szarvas-felvételeket találtam!

    VálaszTörlés