Helyesebben nem is hó, hanem inkább zúzmara volt a temetőkert bokrain, ahol az erdei fülesbaglyok pihennek az éjszakai műszak után. Gondoltam, hogy jól mutatnának a fehér környezetben, így meglátogattam őket a zimankóban. Hihetetlen, hogy toll ruhájuk mintázata még így is mennyire elrejti őket. Ha valamelyiküket felfedezed és közelítesz hozzá, hol itt, hol ott emelkedik fel nesztelen suhanással egy addig "láthatatlan" társa és tűnik el a szomszédos szomorú fűzfa biztonságában. Néhányukat azonban sikerült lekapnom az ágak szövedékében és elégedett vagyok a képekkel.
2010. december 17., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Óhhh, de gyünyörűséges az utolsó kép!
VálaszTörlésKöszönöm, nekem is kedvencem. :)
VálaszTörlésNekem is nagyon tetszik! Le is töltöttem!
VálaszTörlésÖrülök, hogy elnyerte a tetszésedet.
VálaszTörlésMegértem, hogy elégedett vagy a képekkel. :) Bizony, hasonló fotókkal én is elégedett lennék! :) A negyedik kép nagyon aranyos. Gratulálok!
VálaszTörlésAzért szebb hátteret is el tudtam volna képzelni... Köszönöm szépen a gratulációdat.
Törlés