Újra itt az ősz. Az erdei itatóm egész nyáron nem volt olyan kelendő a madarak körében, mint ilyentájt. Ehhez talán az is hozzájárul, hogy egyesek már délebbre vágynak és a vonuláshoz készülődve csoportokba verődnek, mások talán már északabbról érkeznek hozzánk.
Ahogy látom, a fakopáncs hűséges és itt fog telelni, ahol már évek óta táplálékkiegészítésben részesül.
Az örvös galambok már útra készülődnek és nagy csapatokban láthatók. Egy fiatal példány még betért hozzám néhány korty friss vízért.
A kékcinegék csoportja valósággal megszállta az itatómat. Látható örömmel ittak és pancsoltak nálam.
Meglepődve láttam viszont, hogy az északról érkező csízek már itt vannak.
A szomjas népség hírében álló meggyvágók sem kerülték el a kis pocsolyámat.
A környék szajkói ismerik az ivóhelyet, de fürdésre egész nyáron nem használták. Úgy látszik, hogy inkább az őszi fürdőzést kedvelik.
A mifelénk csak ritka vendégnek számító vörösbegyek is csapatostul jöttek inni és tisztálkodni. Öröm volt látni sürgés-forgásukat az őszi környezetben.
Amíg a kisebbek a víz miatt jöttek, a fácánokat a kiszórt tavalyi napraforgó vonzotta a fényképezőgépem elé.
A megszokott vendégkörből már csak az ölyvek hiányoznak, akik még ellenállnak a csalétek csábításának és csak akkor jönnek érte, amikor már elhagyom a leshelyemet. Persze jön még a kutyára dér és az ölyvekre fagy! A közelítő hideg majd kedvet csinál nekik is a könnyű prédához.
Kedves Endre! Csodás fotók, gyönyörű vendégek! Köszönöm az élményt! Sok szép pillanatot és élményt kívánok!
VálaszTörlésKedves Timi Panny! Egy tehetséges fotóstárs és blogíró elismerése különösen jól esik. Köszönöm szépen. Örülök, hogy tetszenek a fotóim.
Törlés