KEDVES LÁTOGATÓ! ÜDVÖZLÖM ÖNT! NEVEM

Saját fotó
Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét. Hogy miért? Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe. "Ámulni még, ameddig még lehet,/ amíg a szíved jó ütemre dobban,/ megőrizni a táguló szemet,/ mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./ Elálmélkodni megszokottakon:/ az andezitre plántált ősi váron,/ virágokon, felhőkön, patakon,/ az azúrban kerengő vadmadáron,/ a csillagon, ha végtelen terek/ hajítják át a késő-nyári égen./ S ámulva szólni: Most voltam gyerek./ S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)

2013. február 11., hétfő

Ölyvek a hóban

A hétvégi kiadós havazás fehérbe öltöztette a turai tájat, beleértve a lesem környékét is. A vastag hólepel jótékonyan befedte a száraz füveket, kórókat és elfogadható hátteret biztosított a remélt ölyves képeimhez. 
Régóta vártam már ezt a lehetőséget és bár csak bágyadt fény szűrődött át a felhőkön, bizakodva lestem a ragadozó madarak megjelenését. Igen, legalább két ölyvet és némi civakodást képzeltem el magamnak. Az első madár hamar megjelent és leült a beszálló tuskóra, ahonnan egykettőre kiszúrta a hóban rögzített csirkehúst. Sokáig egymagában, békésen, zavartalanul falatozott. Kezdtem aggódni, hogy ismét csak egy magányos példányt fotózhatok. Árgus szemmel figyeltem a viselkedését, tudván, hogy védelmezni kezdi a zsákmányát, ha vetélytársa akad. Szerencsére egyszer csak ráborította szárnyait a húsra, megérkező fiatalabb fajtársa pedig a tuskóra telepedett és figyelt. Panaszos hangokkal kéregetett, de az öreg önként nem engedte át a koncot. A fiatal madár egy idő után összeszedte a bátorságát és megtámadta társát, de rövid csata után végül megfutamodott. Az öreg tovább tépkedte a húst, de a második támadást már megelégelte és  jóllakottan távozott. A fiatal is teletömte a begyét, majd a kiszabadított maradékkal elrepült. Hát, ennyi volt a kaland. A képek kicsivel több szerencsével jobbak is lehettek volna, de én ezekkel sem érzem csalódottnak magam.























8 megjegyzés:

  1. Én megmondtam... :) Remek akciófotó sorozat és valóban szép a havas háttér.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Miklós, te tényleg megmondtad és már nem először! Te már előre láttad, amit én csak reméltem. Köszönöm a bizalmat, nyilván az is kellett. Meg persze a hó és a fiatal ölyv éhség adta bátorsága.

      Törlés
  2. De jó bunyós képek! Most ismét havazott nálunk is és próbálkozok már két hete rendületlenül, sajnos egyelőre sikertelenül.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy sikerültek ezek a képek. Be sem jönnek az ölyveid, vagy csak nem akarnak összeugrani?

      Törlés
    2. Be sem jönnek és már nem is fognak mert a környéken erdőkitermeléssel kezdtek dolgozni. Sajna ezen a télen már nem ölyvezek úgy néz ki...:-(

      Törlés
  3. Talán az utolsó havas hétvége volt!Remekül kihasználtad!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. KI tudja? Két éve márciusban fotóztam hasonló jeleneteket.
      Ha lesz még hó, akkor újra próbálkozom. :)

      Törlés