Nászrepülés

Február utolsó napján hét órát ücsörögtem egyetlen kattintás nélkül. A kudarc után lemondtam már arról, hogy verekedő ölyveket fotózzak. A hirtelen jött tavaszi szép időben nem is volt kedvem a lesben mélázni, inkább fényképezőgéppel a nyakamban sétára indultam. Mi mással találkoztam volna, mint az azúrkék égben párosával köröző, nászra készülődő ölyvekkel. Mint mindig, most is megcsodáltam vijjogással kísért, kitárt szárnyú vitorlázásukat, de aztán egyszer csak egy köröző parlagi sast pillantottam meg.

Amikor a lesem irányában tűnőbe ment, megláttam a mellette repülő párját is. Csak nem fészkelő helyet keresnek errefelé!? De jó lenne!

Ebéd után azért csak kiültem. Gondoltam, készítek néhány búcsú fotót a verebeken és cinkéken kívül még megmaradt madaraimról. Örömmel nyugtáztam, hogy a nagy fakopáncs még mindig bejár.

A karvaly is bevágott  a kunyhó mellé, de aztán nem mutatkozott. Már fél négyre járt az idő, amikor megjelent két ölyv. Mindkettő a földre szállt le, egymástól tisztes távolságban.

Mialatt az elsőt fotóztam, a másik, a bátrabbik már felröppent a tuskóra.

Bizalmatlanul körbekémlelt...

.. és rövidesen előhúzta a rosszul rögzített hús darabot.

A maradékra ügyet sem vetve elrepült a zsákmánnyal. A másik madár meg utána. Ezt jól elszúrtam! - mondtam magamban. A visszatérésükben bízva még maradtam. Jobb híján a hús rejtő tuskó iránt érdeklődő szajkókat fotóztam.

Később még egy fácán kakas is szórakoztatott a megjelenésével.

Jól gondoltam: fél óra múlva visszatértek az ölyvek. Egyikük a fán maradt, a másik pedig megindult a földön fekvő hús felé. Biztos, ami biztos, a másik támadásától tartva fenyegetően megemelte a szárnyát.

Gyorsan nekilátott a falatozásnak. A másik a fáról szemmel tartotta, de nem bántotta.

Talán húsz percig tömte a begyét, aztán beugrott a tuskó mellé, onnan kiabált a társának, majd elrepült.

A másik madár még időzött volna a fán, de a fény erősen megfogyatkozott és nekem amúgy is mennem kellett. Kénytelen voltam elriasztani.

Nem vagyok az ölyvek viselkedésének szakértője, de úgy értelmezem a történteket, hogy a két madár között alakul valami, hamarosan párba állnak. Elsőnek az erősebb evett, majd a várható nászra tekintettel a másikat is hagyta táplálkozni. A gyurgyalag és a búbosbanka fiú nászajándékot ad a párjának. Az ölyv meg csak egyszerűen hagyja jóllakni? Különös és olcsó módja az udvarlásnak! Mindenesetre a verekedés ideje lejárt, fészekrakás következik.