Délután és alkony Apajon

Az előző bejegyzésben leírt vércse kaland után tovább folytattuk utunkat Apajra. Sok madarat láttunk. Rengeteg bíbic, varjak, ölyvek tűntek fel a mezőkön, a bokrok hegyében sordélyok daloltak. Őzek is voltak szép számmal, sőt egy helyütt egy túzok csapatot is megpillantottunk, de sajnos reménytelen messzeségben. Aztán elértünk a halgazdasághoz. Már a bejáratnál néhány barát réce rebbent fel előttünk. A leeresztett tó menti úton libák pihentek, majd jöttünkre felrepültek. Ez a földön ülő cankó bizonyára nem látott még nappal is fényszóróval közelítő autót, mert meglepetésében eléggé bevárt ahhoz, hogy a kocsi ablakából lefotózhassam.

Pajzsos cankó

Igazából terepszemlére jöttünk egy későbbi hajnali kitelepüléshez. Ki is néztük a sátor legjobbnak gondolt helyét, de aztán cserkelve próbáltunk szerencsét a tavak között. Az egyik nádszigetnél hangos gágogás jelezte a libák jelenlétét.

Egy másik tó nyugalmas vizén hattyúk és szárcsák gyülekeztek.

A tavak közötti földúton többnyire a nád takarásában haladtam. Az átrepülő madarak talán nem láthattak meg időben, így sikerült néhány képet készítenem róluk.

Bütykös hattyúk

Nyári ludak

Barna réti héja

Sirály

Szürkegém

Nagykócsag

Kanalas réce

Az izgalmas cserkelés után visszasétáltam a kilátóhoz, mindvégig a még mindig erősen tűző nappal szemben.

A naplementére még várnom kellett, de nem akartam kihagyni a várható szép látványt. 

A föld, a víz, a levegő és a nap, vagyis az ókoriak mind a négy alap eleme jelen volt ahhoz, hogy jól érezzem magam és átéljem a természet hasonlíthatatlan szépségét és nagyszerűségét.

Hamarosan már narancs színben fürdött a táj.  

A látóhatáron vastag felhőréteg gyülekezett, ebben tűnt el a még sárgás fényű nap. 

Az alkony vörös fényei csak a felhőkön keresztül szűrődtek át, amikor már hazafelé vettük az irányt.

Eseménydús, szép délutánt töltöttünk Apajon, sok különleges madarat láttunk. Tökéletes élmény volt, nincs hiányérzetem attól, hogy nem tudtam közelképeket készíteni. Hogy visszatérünk-e? Minden bizonnyal! Csak ne lenne olyan messze...