KEDVES LÁTOGATÓ! ÜDVÖZLÖM ÖNT! NEVEM

Saját fotó
Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét. Hogy miért? Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe. "Ámulni még, ameddig még lehet,/ amíg a szíved jó ütemre dobban,/ megőrizni a táguló szemet,/ mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./ Elálmélkodni megszokottakon:/ az andezitre plántált ősi váron,/ virágokon, felhőkön, patakon,/ az azúrban kerengő vadmadáron,/ a csillagon, ha végtelen terek/ hajítják át a késő-nyári égen./ S ámulva szólni: Most voltam gyerek./ S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tavaszi tőzike. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tavaszi tőzike. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. március 23., kedd

Tavaszi séta a Füvészkertben

















Hétfőn nejem édesanyját a Szemészeti klinkára kellett vinnünk vizsgálat céljából. Feleségem felkísérte őt a rendelőintézetbe, én pedig hosszú várakozásra számítva fényképezőgéppel a nyakamban a közeli Füvészkertbe látogattam.
Most jártam először ebben a több, mint 230 éves nagyhírű intézményben, amelyet a Pál utcai fiúk cselekményének egyik színhelyeként remélhetőleg már az iskolás gyerekek is ismernek.
Sajnos a kert nagy részét építkezés miatt feldúlták és nem látogatható. A régi épületek a pénztelenség miatt kiábrándító állapotban leledzenek.
Krókuszok színes csoportjai ragadják meg elsőként a szemet. A sziklakertben tőzikék, hunyorok, és általam nem ismert virágok pompáznak. A kis táblák feliratai nehezen olvashatók.
A fák egy része kiöregedett, ágaik csonkoltak, törzseik odvasak. A természetes forrásból táplált kis tó Nemecsek vézna alakját idézi emlékezetembe. Szép sétautak, pihenőhelyek teszik hangulatossá a kertet.
Városi és örvös galambok, rigók, szarkák, szajkók és persze cinegék találnak itt megélhetést és fészkelő helyet. Macskákat is látok, ki tudja, honnan csapódtak ide? Az aranyhalak éppen ottlétemkor kerültek ki a pálmaházi telelőből a kerti tóba.


A kerítésen kívül csúnya épületek magasodnak, a természetet kedvelő szemlélő tekintete inkább elkerüli őket és visszatér ebbe a kis édenbe.
A három órás várakozás alatt többször bejárom az arborétumot. Jól érzem magam és tudom, hogy nyáron még szebb lesz itt minden. Addigra talán az építkezés is befejeződik. Elhatározom, hogy máskor is eljövök és az unokákat is elhozom.
Másoknak is jó szívvel ajánlom megtekintésre ezt a szép kertet.

A Füvészkert honlapja: http://www.fuveszkert.org/?mod=tortenet&act=view