Szerencse istenasszonya kárpótolt a hétvégi dámbikás kudarcért: még tegnap este váratlanul egy szép parlagi sast vezetett az utamba. A Tura és Hatvan közötti műút mellett egy akácfa csúcsán üldögélt és a fotózhatatlanul éber ölyvekkel ellentétben egy kis ideig nyugodtan tűrte, hogy az autóból kihajolva fényképezzem. Kár, hogy nem jobb fényeknél adatott meg ez a lehetőség, de így is nagyon örülök neki!
A hozzáértők szerint ez egy fiatal példány, én mégis úgy sejtem, hogy a tavalyi fészek környékén még előkerül majd...
Jajjjj, de szééép! Gratulálok!
VálaszTörlésNagyon szeretem a blogodat, gyönyörűek a fotók és élvezem a leírásokat is!
B. Judit
Gratulálok ! Örülök neki hogy fotóztad és nem kell érte a Hortobágyra menni és annak is hogy talán talán terjedőben van ez a szép madár. De jó lenne ha ismét minden falu határában természetes jelenség lenne egy egy hatalmas példány..:)
VálaszTörlés