Banka a semmiből

A minap vizet vittem az itatómhoz ( sajnos nem a madarak használják el, csak párolog ) és a volán mögül egy bankát látok tipegni az úton. A gép az ölemben, már lőhetném is, de a szélvédőn keresztül reménytelen.        ( Hányszor, de hányszor vettem volna hasznát egy nyitható kis ablaknak az elülső üvegen, de az autófejlesztők valahogy nem hajlanak egy ilyen, fotósok számára hasznos megoldásra! :)) Manővereznem kell, keresztbe fordítani a kocsit, hogy a lehúzott oldalablakon át beirányozhassam a madarat. Ez még megoldható, de ha továbbszalad, akkor vissza az egész és újra a nyomába kell eredni. Jól tűri az autó közeledését, végre élesre tudom állítani a gazok fedezékében és katt! Csak most látom, hogy frissen kirepült fióka! - Hát te honnan kerültél ide, amikor egyetlen bankát sem láttam a környéken tavasz óta? - Vajon hol bújtál ki a tojásból és hol nevelkedtél anélkül, hogy tudomást szereztem volna a fészkedről? Apád- anyád igazán elárulhatta volna a röptével! - Három odúm áll üresen, most meg úgy járkálsz itt, mint aki otthon van? ...És még hasonló szemrehányásokkal illettem szegény kicsi bankát, pedig igazából nagyon megörültem a feltűnésének.

A kis banka nem vette zokon a szidalmaimat és boldogan kuporodott le a földre némi porfürdőzés céljából.

Izgalmában a bóbitáját is borzolta és ide-oda forgolódott.

Ekkor érkezett a keresztúton egy mezei nyúl. A kocsi láttán megtorpant...

... kis ideig nézelődött,...

... majd tovább folytatta útját, mintha (a képen látható) zsinóron húzták volna, történetesen a porfürdőző madárka irányába. Az persze felröppent és eltűnt az egyik útszéli akácfa lombjában és onnan elő sem jött, mint aki semmiképp sem akarja elárulni a fészke helyét. Mindegy is, csak azért akarnám tudni, hogy jövőre "átirányítsam" a búbosbankákat a három odúm egyikébe. :)