KEDVES LÁTOGATÓ! ÜDVÖZLÖM ÖNT! NEVEM

Saját fotó
Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét. Hogy miért? Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe. "Ámulni még, ameddig még lehet,/ amíg a szíved jó ütemre dobban,/ megőrizni a táguló szemet,/ mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./ Elálmélkodni megszokottakon:/ az andezitre plántált ősi váron,/ virágokon, felhőkön, patakon,/ az azúrban kerengő vadmadáron,/ a csillagon, ha végtelen terek/ hajítják át a késő-nyári égen./ S ámulva szólni: Most voltam gyerek./ S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)

2011. január 12., szerda

Színek a szürkeség után

A több napja tartó ködös borongást megtörve végre pár órára felszakadoztak a felhők és mögöttük megmutatkozott az ég kéksége is. Az alant járó nap persze nem maradt sokáig, búcsúja közben sárgára, majd vörösre festette az égboltot.




Bejegyezte: dátum:

2 megjegyzés:

  1. Jenő2011. január 19. 13:45

    Nagyon tetszenek a naplementéid! Mindig jól választod meg a tájat is, nekem ez többnyire nem sikerül. Hiába, a lakóhelyedet is jól választottad meg, a természet közelében!

    VálaszTörlés
  2. Szabó Endre2011. január 20. 8:26

    Talán nem kéne annyi naplementét mutatnom, de nem tudom megállni, hogy le ne fotózzam a múlékony égi színpompát.

    VálaszTörlés

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)