Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét.
Hogy miért?
Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe.
"Ámulni még, ameddig még lehet,/
amíg a szíved jó ütemre dobban,/
megőrizni a táguló szemet,/
mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./
Elálmélkodni megszokottakon:/
az andezitre plántált ősi váron,/
virágokon, felhőkön, patakon,/
az azúrban kerengő vadmadáron,/
a csillagon, ha végtelen terek/
hajítják át a késő-nyári égen./
S ámulva szólni: Most voltam gyerek./
S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)
Hát, ha van időjárás, amely alkalmatlan a fotózásra, akkor az olyan, mint amilyen a mai volt. Egy nehezen megszerzett belépési engedély birtokában mégis körüljártuk a hatvani cukorgyári ülepítő tavat.
Sajnos, jobbára csak kacsákkal találkoztunk...
azokkal is inkább csak röptükben.
Ezen kívül csak a ködös nádast volt alkalmunk fényképezni.
De abban egyetértettünk, hogy ide majd vissza kell térnünk szebb időben.
A rossz idő ellenére nekem tetszenek ezek a fotók is. Érdekes a sok repülő kacsa sziluettképe, és szép az első felvétel is a kis zúzmarás növénnyel, amelyhez hasonlóan zavarmentes hátteret nekem nem sikerült találnom legutóbbi zúzmarás fotóimhoz, amelyekből majd küldök e-mail-en.
A rossz idő ellenére nekem tetszenek ezek a fotók is. Érdekes a sok repülő kacsa sziluettképe, és szép az első felvétel is a kis zúzmarás növénnyel, amelyhez hasonlóan zavarmentes hátteret nekem nem sikerült találnom legutóbbi zúzmarás fotóimhoz, amelyekből majd küldök e-mail-en.
VálaszTörlésA képek nem különösek, de így legalább a szürke napokat is dokumentáltam.
VálaszTörlés