Szeretem a vizeket és a vízi madarakat, de sajnos csak ritkán adatik meg nekem, hogy ezeket fotózzam. Az idei olvadás sok belvizet okozott országszerte, így mifelénk is. Reménykedtem, hogy a közeli tocsogókra szép számmal érkeznek majd a gólyák, gémek és különféle partfutók. Több alkalommal jártam utánuk, de nem sok sikerrel. Eleinte csak gólyahírt fotóztam...
... aztán a gólyák is megérkeztek.
Volt úgy, hogy egy vaddisznó konda szaladt elém a pocsolyás vetésbe, de persze nagyon távol.
Az éber kócsagok nem engedtek közel magukhoz, csak távoli fotókat engedélyeztek, aztán hamar szárnyra kaptak.
Egyszer egy autós felderítést végeztem a Jászságban. Egy náddal szegélyezett sekély tavacskán gólyatöcsöket találtam. Sikerült kissé közelebb lopóznom hozzájuk.
Persze hamar lebuktam és a párocska a levegőbe emelkedett.
A nádas felett barna réti héják repkedtek. Talán vadásztak, vagy fészkelőhelyet kerestek?
Egyszer egy leszálláshoz készülődő vörösgémre lettem figyelmes. Érdekes lenne, ha ő is itt akarna fészket rakni!
Később kacsákat is láttam. Úgy gondolom, hogy böjti récék lehettek. Nagyon távolságtartóan viselkedtek, közeledésemre sokszor megriadtak és felrebbentek.
Jobbnak láttam továbbállni abban a reményben, hogy egy idő után visszatérve nyugodtabban fognak viselkedni. Újra kocsiba ültem és folytattam az utamat egy régebben bevált nagyobb víz felé. Sajnos a felázott földútra nem mertem bemerészkedni. Mégsem volt hasztalan a kirándulás: egy vetésen mezei nyulakat pillantottam meg. Úgy tűnt, hogy összetartoznak. Talán éppen a családalapításon törték a fejüket. A szemérmes nyuszi lánynak nem lehetett ellenére a fiú közeledése.
Talán kíváncsiskodó személyem miatt nem jött létre a nyúlszerelem beteljesülése.
Sőt, egyikük a fűbe lapulva húzta meg magát, míg a másik távolabb szaladt és ott két lábra állva, aggódva tekintgetett magára maradt kedvese felé.
Éreztem, hogy jelenlétem nem kívánatos és amúgy sem akartam a kis állatkákat félelemben tartani. Tapintatosan visszavonultam, mire a nyuszik ismét egymásra találtak és hálából összeálltak egy szinte emberi "esküvői" fotóra. Éljen az ifjú pár!
A nyulas kaland után visszatértem a gólyatöcsökhöz. Szerencsére megvártak. A heves szél miatt nem tudtam sátrat állítani, így csak az autó lehúzott ablakán át fényképeztem őket.
Néhány szárnycsapásukat is sikerült elkapnom.
Örültem ezeknek a pipaszár lábú karcsú kis madaraknak, amelyek elég jól tűrték az érdeklődésemet.
Közben egy pár búbosbanka is röpködött egy elhagyott, romos tanya körül. Valószínűleg ott fognak költeni.
A réti héják szorgalmasan rótták felderítő köreiket a nádas felett.
Szerencsés felderítésként értékelem az autós kirándulást, jó és ígéretes helyet találtam. A barna réti héják tartós jelenléte ráadásul azzal a reménnyel tölt el, hogy talán majd közelebbi képeket is fogok készíteni róluk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése