Legutóbb sok-sok éve, még a múlt évszázadban szántam rá időt, hogy megfigyeljem az augusztusi égbolt hulló csillagait. Akkor egy dunai kenutúra keretében sátoroztunk a tassi zsilipnél a családommal és dunaföldvári barátainkkal. A gát oldalán hanyatt fekve gyönyörködtünk a páratlan égi jelenségben. Már nem emlékszem, hogy mi volt a kívánságom akkor, így nem tudom, hogy beteljesült-e az, ahogyan a hiedelem tartja, mindenesetre azóta sok víz lefolyt a Dunán és nagyot változott az életem.
Tegnap este megígértem a feleségemnek, hogy újra "lehozom neki a csillagokat az égről" és éjszaka kitelepültünk a turai nagyrétre csillagnézőbe. Természetesen nem indulhattunk el fényképezőgép nélkül. Kiderült, hogy még ezen a távoli helyen sincs teljes sötétség, a közeli város fényszennyezése meglepően erőteljes. Talán egy órán keresztül lestük az égboltot és láttunk is néhány pompás fénycsóvát, de azok éppen máshol mutatkoztak, mint amerre a kamerám nézett. Ez a kép azért megmaradt emlékbe...
nagyon hangulatos, két hullócsillagot sikerült befognod.:-)
VálaszTörlésKöszönöm, csak amolyan fél siker.
Törlés