Tavasz óta szakadatlanul hordom a vizet az itatómba, de rendeltetésszerű használatára mindeddig nem volt módom. Mehettem oda reggel, vagy délután, "arrafelé még a madár se járt". Bármennyire szerettem volna, soha egyetlen madártoll sem jelezte, hogy fürdővendég lett volna ott a távollétemben. A mostani kánikulában azért már találtam néhány ázottan lebegő pelyhet a vízben, amely reményt adott, hogy kiüljek a pocsolyám partjára, a kis nádkunyhómba. Úgy látszik, a madarak körében kezd felértékelődni az itatóm. Nem csoda ebben a hosszú ideje tartó szárazságban és a negyven fokban! A látogatottság kezdetnek nem rossz...
2013. augusztus 8., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Megnyugodtam,de nem értem: nekem is tele van,volt vízzel az itatóm,nem is egy és hiában volt a hőség,nem jöttek a madarak.Viszont kb.1 hete, délután és estefelé már jönnek most.Csodásak a fotók,csak nézem őket.....Hozzám feketerigó,zöldikék,tengelic és nagy fakopáncs jött a napokban inni.Fürdeni a zöldikék és a rigó fürdött néha.
VálaszTörlésValahol máshol, biztonságosabb helyen találtak eddig vizet, most meg már a nagy meleg miatt az az itatójuk megszűnt.
TörlésNálad is ez lehetett, jó, hogy beindultak!
Örömmel látom!
VálaszTörlésHát még én! :)
Törlés