KEDVES LÁTOGATÓ! ÜDVÖZLÖM ÖNT! NEVEM

Saját fotó
Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét. Hogy miért? Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe. "Ámulni még, ameddig még lehet,/ amíg a szíved jó ütemre dobban,/ megőrizni a táguló szemet,/ mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./ Elálmélkodni megszokottakon:/ az andezitre plántált ősi váron,/ virágokon, felhőkön, patakon,/ az azúrban kerengő vadmadáron,/ a csillagon, ha végtelen terek/ hajítják át a késő-nyári égen./ S ámulva szólni: Most voltam gyerek./ S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)

2026. április 6., hétfő

A leinformált héja

Néhány napja ismét kedvem szottyant egy kis fotózásra. Délután, szép napsütésben indultam a kunyhómhoz, de mire az ottani előkészületekkel végeztem és elfoglaltam a leshelyemet, már sötét felhők kúsztak az erdő fölé. Hamarosan cseperészni kezdett. Menjek, vagy maradjak? - tanakodtam. Sok értelmét nem láttam a várakozásnak, mert még a cinkék sem jártak és az üvegen kitekintve szinte nappali sötétség szomorított. Az eső viszont nem kezdett rá, úgyhogy tovább időztem és kedvetlenül bámultam az itató vizébe hulló vízcseppek karikázását. Egyetlen madár sem mutatkozott. 

Aztán hirtelen belibbent egy nagy madár és leszállt a földre. Egy szép öreg héja! - dobbant meg a szívem.


Rögtön feltűnt egy fém gyűrű a bal lábán, még a számok némelyike is kivehetőnek látszott.


Eleinte óvatoskodott, de aztán közelebb jött és a vízhez járult.
 

Bele is gázolt és inni kezdett.


Próbáltam elkapni a legszebb pillanatot és szerencsémre sikerült is.


Néhányszor bemártotta a csőrét a vízbe és kortyolgatott, de közben figyelmesen pásztázta a környezetet.
Nyilván prédát keresett.


Végül kiült egy ágra és elrepülése előtt még felmutatta gyűrűjének eddig nem látott számait.


Ezzel véget is ért a szép ragadozó madár látogatása. A nehezen mozduló felhőből még szitált az eső, a kis madarak aznapra végképpen elijedtek és már nem mutatkoztak, így én is hazaindultam. 
Odahaza a fotókról leolvashattam a gyűrű feliratát: Budapest 538...471
Tudtam, hogy ez értékes információ lehet a madarászok számára, így beküldtem az adatokat a madár gyűrűző központ részére: ringers@mme.hu   Pár nap múlva megkaptam a válaszukat, mindazt, amit erről a madárról megtudhattunk. Az egy oldalas dokumentumból kiragadom a lényeget.

Gyűrűszám: Budapest [HGB] 538471
Gyűrűzési adatok:
Madárfaj: Héja (Accipiter gentilis) 
Kor: jelentett: 3 év
Ivar: jelentett: Tojó 
Dátum: 2023.08.21.
Időpont: 9:00
Hely: Újlőrincfalva (Magyarad, táborhely), Heves, Magyarország 
Gyűrűző: Tóth László 

Megfigyelési adatok:

Madárfaj: Héja (Accipiter gentilis) 
Állapot: Egészséges (szabadon hagyva vagy engedve) [7]
Körülmények: a fémgyűrű számát a madár befogása nélkül olvasták le [28]
Dátum: 2026.04.02.
Hely: Tura (vadászház), Pest, Magyarország [HG48]
Megtaláló: Szabó Endre 
Távolság: 72 km; 269 fok
Eltelt idő: 2 év 7 hónap 12 nap

Közbenső megkerülés:
2024.12.23.;8;20;Sarud (Hídvég-puszta);Szabó Antal;

Hát így tárult fel előttem fotóalanyom eddigi élettörténete. Örülök, hogy megismerhettem.







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése