Délelőtt a lesnél jártam egy kicsit rendezkedni. Már hazafelé autóztam, amikor az aszfaltút erdei szakaszán feltűnt előttem egy lopakodó üzemmódban, az úr felett pár centi magasan repülő ragadozó madár. Pár gyors szárnycsapás, majd siklórepülés... Ráismertem: karvaly!
Leült az út szélén. Nosza, én is megálltam biztonságosnak vélt távolságban és felkaptam a kéznél lévő kis fotómasinámat. Bár messze volt a madár, kattintgatni kezdtem.
Kis idő múlva újra közelebb repült és leszállt. Talán inni készül valamelyik pocsolyából?
Az autóra ügyet sem vetve még közelebb szállt és megint leült, de visszafelé tekintgetett.
Újra távolodott, majd visszaszállt. Nyilvánvalóan az út mentén cirkált. Nem időzhettem tovább, elindultam. A karvaly előttem repült, de nem hagyta el az utat, csak mindig odébb ült. Reméltem, hogy bevár és készíthetek róla egy közelebbi képet, de erre nem volt módom. A város szélénél végképp szem elől veszítettem.
Újra távolodott, majd visszaszállt. Nyilvánvalóan az út mentén cirkált. Nem időzhettem tovább, elindultam. A karvaly előttem repült, de nem hagyta el az utat, csak mindig odébb ült. Reméltem, hogy bevár és készíthetek róla egy közelebbi képet, de erre nem volt módom. A város szélénél végképp szem elől veszítettem.
Csak itthon, a számítógép előtt vettem észre a képeken a kiszóródott kukoricaszemeket, melyek a kis énekes madaraknak kívánatos csemegeként szolgálnak.
A prédára éhes ragadozó madár nyilvánvalóan rájuk várt az út szélén, mint egy igazi útonálló.
Ez volt a furcsa viselkedésének magyarázata. Nem bánnám, ha a lesem előtti ingyenkonyhát is felfedezné és modellt ülne nekem néhány közelképhez. Az sem lenne baj, ha a párját is hozná! :)
Ez volt a furcsa viselkedésének magyarázata. Nem bánnám, ha a lesem előtti ingyenkonyhát is felfedezné és modellt ülne nekem néhány közelképhez. Az sem lenne baj, ha a párját is hozná! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése