Egy napsütéses délelőtt a tőlünk 20 kilométerre található halastavakhoz látogattam és egy nagy sétát tettem. A leeresztett tavak sekély vizén kócsagok halászgattak. Csodáltam a kecses fehér madarakat, melyek közeledtemre rendre odébb röppentek. Kattintgattam néha, bár teleobjektívvel is csak "madaras tájképekre" volt esélyem. Jó lenne itt egy les, ahol megbújva kivárhatnám, hogy a közelembe jöjjenek! Ahogyan a megvalósításon gondolkodtam, sok-sok akadály ötlött az eszembe, melyek mindegyikét le kellene küzdenem és a siker még akkor sem lenne biztos. Ha fiatalabb lennék, minden nehézség ellenére belevágnék! De így, ennyi évvel a hátam mögött, fájó tagokkal és fogyó erővel inkább már csak sétálgatok és messziről gyönyörködöm.
Szerintem les nélkül is nagyon szép képeket készítettél. Gratt! :-)
VálaszTörlésKöszönöm István. Ennyire volt lehetőség.
Törlés