Novemberi meleg

Az itatómnak nem sok hasznát vettem az őszi szezonban. Ezt azzal magyaráztam, hogy a kopárrá vált környezet nem nyújt elég védelmet a kicsi madaraknak a karvalyok támadásával szemben, ezért két oldalra ágakat hordtam. Már ennek is van vagy két hónapja, de nagy változást eddig nem tapasztaltam. Egy kis etetőt is működtetek ugyanott, hogy az itató forgalmát szórakozva is szemmel tarthassam.

A tegnap délelőtti borús időben csak úgy minden mindegy alapon ültem ki oda, cinkézni. Bár a kicsikék folyamatosan pörögtek, megkopott reflexeimmel jó időbe telt, amíg mindegyik fajról sikerült elfogadható képet csinálnom.

Barátcinege

Fenyvescinege

Időközben kitisztult az idő és ragyogó napsütés állandósult.

Kékcinege

Széncinege

Fenyvescinege

A melegedő időben hirtelen citromsármányokat és zöldikéket vettem észre az etető alatt. A kiverődött magokat szedegették, sőt néhányuk még a vízbe is beleereszkedett.  

Citromsármány

Zöldikék

Gyorsan lőállást váltottam, hogy jobban rálássak a vízre. Bosszankodva állapítottam meg, hogy az előzőleg hevenyészve odavetett védelmi ágak árnyékfoltossá és kissé zavarossá tették a hátteret, azt viszont örömmel láttam, hogy az itatóm hirtelen népfürdővé változott: több sármány és zöldike áztatta magát a szemem előtt.

Citromsármány

Hím zöldike

Szinte azonnal megjöttek a rigófélék és ők is helyet követeltek maguknak a medencében.

Feketerigó hím

Feketerigó tojó

Feketerigó hím

Énekes rigó

Még egy léprigó is tiszteletét tette. Korábban még nem láttam ennek a fajnak egyetlen képviselőjét sem. Tényleg jóval nagyobb, mint az énekes rigó, így jócskán vissza kellett zoomolnom a fotózásához.

Léprigó

Persze a cinegék is szép számmal tisztálkodtak, de őket már csak akkor fotóztam, mikor az "értékesebb" fajok már megvoltak.

Később egy szajkó is odatévedt, ő nem fürdött, csak ivott néhány kortyot. Őt csak azért fényképeztem le, hogy a megjelenését igazoljam. :)

A legnagyobb meglepetést a meggyvágók rohama okozta, volt úgy, hogy egy időben több, mint tíz darab szórta magára a vizet és csak egyre jöttek!

Meggyvágó tojó

Ennyi meggyvágót egy helyen nem, hogy vízben, de még szárazon sem láttam még.

Meggyvágó hím

Békétlen népség, még civakodtak is a jobb fürdőhelyért.

Mókásan néztek ki ázott tollazattal, örömmel készítettem közeli képeket róluk.

A vízi parádé utolsó résztvevőjeként egy fakopáncs is fellépett, elég rossz helyen, így már csak ázottan tudtam megörökíteni.

Nagy fakopáncs tojó

A tömeges fürdőzés úgy fél óráig tartott, aztán olyan hirtelen maradt abba, ahogyan elkezdődött. Csak ekkor vettem észre, hogy izgalmamban ( és télies ruházatomban ) mennyire kimelegedtem. Ennyi régen várt élmény elég is volt, csomagoltam és haza indultam. A lesem napos oldalán bodobácsok hada sütkérezett és a kocsi hőmérője 16 fokot mutatott. Szinte tavasz volt!
Amint a híradásokból hallottam, tegnap ismét megdőlt egy országos melegrekord, de mától már itt a hideg!
Brrrr!