KEDVES LÁTOGATÓ! ÜDVÖZLÖM ÖNT! NEVEM

Saját fotó
Lakhelyem: Szigetmonostor és Tura, Pest megye, Hungary
Nyugdíjas vegyészmérnök vagyok, aki öregségére a természetben (és a fotózásban) leli örömét. Hogy miért? Az okot legkedvesebb költőm, Áprily Lajos csodálatosan szedte versbe. "Ámulni még, ameddig még lehet,/ amíg a szíved jó ütemre dobban,/ megőrizni a táguló szemet,/ mellyel csodálkoztál gyerekkorodban./ Elálmélkodni megszokottakon:/ az andezitre plántált ősi váron,/ virágokon, felhőkön, patakon,/ az azúrban kerengő vadmadáron,/ a csillagon, ha végtelen terek/ hajítják át a késő-nyári égen./ S ámulva szólni: Most voltam gyerek./ S vén volnék már – s itt volna már a végem? /" ( Remélem, hogy lesz még időm a természet néhány csodájának felfedezésére.)

2012. április 19., csütörtök

A csányi kaland

Csányi kirándulásomnak csak röpke nyitánya volt az előző bejegyzésben tárgyalt sün fotózás.      
Miután a szabadon engedett sün eltűnt a bozótban, mi Gáborral elindultunk a kis erdő felé. Csak egy pillantást vetettünk a falu széli gólya fészekre, ahol éppen tatarozás folyt.


A földút mentén sárga billegetők röpködtek, alighanem nászra készülődve. Egy szép hím jó helyre ült.


Az erdő széli bozótosnál meghallottuk az idei első fülemülénket. Megpróbálhattam volna a hangjával előcsalogatni a kiváló dalnokot, ha nem felejtettem volna a mobilomat a kocsiban. :) Gábor távcsővel vizsgálta a varjú fészkeket. Többnyire üresek voltak, csak az egyikben ült egy ölyv.


Megkerültük a kis erdőt, fácánokat és egy karvalyt felriasztva. Egyszer csak egy fekete gólya repült át felettünk. Nagyon megörültünk a különleges madárnak.


A virágban álló, elvadult gyümölcsösben kidőlt fákon és tüskés kökénybokrokon küzdöttük át magunkat. Egy gödörben még maradt egy kevés víz, látszott a lábnyomokból, hogy őzek járnak ide a szomjukat oltani. Ahogyan kiértünk a vetésre, több őzet láttunk legelészni a távolban. Szép számmal akadtak nyulak, sőt egy róka is átszaladt előttünk.


Jóízűen beszélgetve már a kocsink felé tartottunk, amikor Gábor felkiáltott és a vetés szélére mutatott:  - Ott egy görény! Alig akartam hinni a fülemnek. Bármilyen jó vendéglátó is fiatal barátom, ezt nem intézhette el!  Soha nem láttam még vadon élő görényt! Miközben a gépet lassan az állatra emeltem, átvillant az agyamon, hogy úgyis elszalad fotó nélkül, de nem így történt.


Sőt, a kis ragadozó láttunkra is nyugodt maradt és még jobban kimerészkedett.


Velünk nem törődve vakarózni kezdett. Én meg hihetetlen szerencsénket áldva egyre csak kattintgattam...


Sok jó kép birtokában már kockáztatni mertem és közelebb lopóztam.


Az állatka forgolódott, kis időre el is tűnt, de aztán újra előjött.


Minden pillanatban azt vártam, hogy faképnél hagy, de csak maradt.


Gábor már régen lemaradt tőlem, hogy ne zavarjon, én meg még mindig loptam a távolságot.


Alig hittem, hogy nem álmodom, olyan valószínűtlennek tűnt a helyzet. Próbáltam megérteni, hogy mit akar még itt az állat? Ki akar szaladni a nyílt terepre? Már vagy tíz perce fényképezem...


Már csak úgy hét méterre lehettem tőle, a szél is felé vitte a szagot, de még mindig maradt.


Ennyi idő után már nem tudott újat mutatni, legfeljebb, ha két lábra állt volna. :) És ekkor hirtelen eltűnt. Még vártam pár percet, hátha ismét előkerül, de nem tette. Csaknem százötven képet készítettem róla. Az első és az utolsó kép készítése között huszonegy perc telt el, eddig csodálhattam. Ebből a lyukból bújt elő és ezen keresztül távozott.


Gábor szerint ez egy hörcsög járata. Ezt bizonyítják a kikotort gabona szemek. Szóval, végső soron egy hörcsögnek köszönhetjük a páratlan élményt, bár lehet, hogy nem sokra megy a köszönetünkkel, mert kétséges, hogy túlélte-e a görény látogatását a kis fickó... Ha itthon volt, akkor biztosan nem! És persze a szerencsét is áldhatjuk, mert jókor voltunk jó helyen.
Távolról még megnéztünk egy parlagi sas fészket, a felette keringő sasokkal, aztán kocsiba ültünk és visszadöcögtünk a földúton a faluba. Útközben egy másik, szerelmes sárga billegető képe is rögzítésre került.


A csaknem négy órás első közös kalandtúránk tehát várakozáson felül sikerült. Örülök, hogy megismertem Gábort. Az ő állatszeretete, tudása és helyismerete éppen jókor jött ahhoz, hogy nekem is új lendületet adjon. Én meg fényképezési tanácsokkal láthatom el őt. Bízom a kölcsönös előnyökkel kecsegtető folytatásban. Hát még, ha a további kirándulásainkon is velünk marad az a páratlan szerencse, amely ma elénk vezette a görényt, amelyről utólag kiderült, hogy nem a közönséges, hanem a jóval ritkább molnárgörény!


25 megjegyzés:

  1. Hát ez szuper!Már nagyon régóta vágyom egy ilyen kis ragadozóra,legyen az menyét,nyest,vagy görény,nem is látom őket!Te szerencsére küldesz nekünk egyet-egyet!:)Mostmár két szerencsehozó társad is van!:)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát igen, nem túl gyakran találkozik velük az ember. Nem gondoltam, hogy valaha láthatok görényt. Már csak a nyestre kell gyúrnom. :) Tudod, szerencséből és szerencsehozóból sosem elég! :)

      Törlés
    2. gyere Szegedre! a hétvezér utca elején gyakran látni egyszerre hármat is!:D a tetőnkön rohangálnak a padlásunkra!:D bár nem biztos, hogy a nyest madárbarát lenne, ezért jelenléte annyira nem jó, de nagyon érdekes:D de szerintem máshol még Pesten is találkozhattok vele alkonyatkor, főleg most nyáron még nappal is, mert pártkeresnek...

      Törlés
  2. Szép képek lettek! Bátor állat lehetett! Jókor, jó helyen :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, valóban elégedett vagyok a képekkel. Írtam is, hogy jókor voltunk jó helyen. Az állatka meg úgy látszik nem fél a jó emberektől. :)

      Törlés
  3. Remek kaland lehetett nagyon magával ragadt a poszt olvasása! Fekete gólya, sárga billegető, róka és a bátor görény...micsoda felhozatal.
    Gratulálok a fotókhoz!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csodálatos délelőtt volt, az már igaz! Köszönöm a tetszésnyilvánításodat.

      Törlés
    2. Nagyon jó kis délelőtt volt, jó társasággal és egy adag szerencsével úgyhogy minden klappolt!:) Várom a következőt, remélem a folytatás is hasonló lesz.:)

      Törlés
    3. Egyetértek minden szavaddal.:)

      Törlés
  4. Remek sorozat ! Ezért jók az új barátok ,mert így egészen új dolgokat is megpróbál az ember!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm. Nem csak a görénnyel, de még a háttérrel is szerencsém volt, hiszen lehetett volna ez a találkozás sokkal rosszabb helyen is! Természetesen nagyon örülök az új barátságnak és sok jót várok tőle.

      Törlés
  5. Szuper ez a görény! Grat!
    Üdv,
    Németh Ferenc

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Üdvözletem! Önnek vannak képei a birdingen görényről, hermelinről? Én is feltöltöttem volna oda egy képet, de nem tudom, hogy nevezhető-e az én görényem házinak? Furcsállom, hogy ilyen világos színű, amikor az ön képén szinte fekete...

      Törlés
  6. Magyarországon két görényfaj él, a közönséges és a molnárgörény (vagy mezei görény), utóbbi jóval ritkább, véleményem szerint ez molnárgörény, bár abszolút nem vagyok szakértő (úgyhogy százszázalékig mérget sem vennék rá). A közönséges ugyebár nem ritka, ő a sötétebb színű, a molnár jóval mintázottabb és világosabb - azaz kb így néz ki. Egyébként speciális élőhelye (nálunk inkább alföldi, "sztyeppszerű" élőhelyek) és táplálékigyénye (a közönségessel ellentétben kifejezetten szűk táplálékspektrumú, a közepes méretű rágcsálókra - pl. hörcsög - specializálódott) miatt igencsak ritka. Egyébként sajnos nekem nincs görényfotóm, csak kocsiból láttam eddig a közönségest egyszer (menyét, hermelin, vidra akad a birdingen tőlem a menyétfélék közül) Még egyszer gratulálok, mindenképp csodás állat és fotók!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon köszönöm az információkat, akkor úgy veszem, hogy "molnár". És köszönöm a gratulációt is,de a képeket elsősorban a szerencsének köszönhetem.

      Törlés
  7. Felénk ezek szerint sok görény él, elég gyakran szem elé kerül. Gyerekkoromban volt hogy beleesett szüleimnél a kiásott készülő szuterinba, kijönni meg már nem tudott. Napokig etettük, aztán persze elengedtük :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Veled ellentétben én eddig a találkozásig még csak nem is láttam görényt. Talán ő meg embert nem látott még, hogy ilyen bátran állt modellt a fotózáshoz. :)

      Törlés
  8. Felénk görény, felétek Búbos banka. Én csak egyszer láttam bankát életemben, csorog is a nyálam ha olyan szép fotókat látok róluk mint a tieid :)

    VálaszTörlés
  9. Nagyon jó kis beszámoló, rókás fotód nagyon tetszik, de görény fotót se sokat láttam eddig.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A róka sajnos távoli, de a görénynek nagyon örülök!

      Törlés
  10. Kitűnőek a görényfotók, és a többiek is! Örülök a szerencsédnek!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm. Ezúttal valóban sokat segített a szerencse.

      Törlés
  11. Hát hiába: manapság kapcsolatok nélkül még görényekkel sem lehet összefutni! :)))

    Imádom azokat a fotókat! :D

    VálaszTörlés