Igazából csak a fácánok miatt ültem ki ma délután. Az első órákat végigunatkoztam, mert csupán a verebek és a cinkék jártak. Hiába játszottam a hangokat, más madár nem mutatkozott.
Négy óra felé az árnyékok bekúsztak az előtérbe, a kökényág is sötétbe került, de legalább ráült egy szajkó.
Hirtelen egy villámgyors állatka szaladt át a színen. A gépet rá sem tudtam mozdítani, de felismertem: egy menyét! Valószínűtlenül kicsinek tűnt, mintha csak egy hosszúra nyúlt egér lenne. Eltűnt a magas száraz fűben, de aztán egy másik helyen kikandikált.
Hónapokkal ezelőtt már láttam őkelmét, de később nem volt hozzá szerencsém. Máig.
Valamikor 2005-ben nagyobb szerencsém volt ezzel a kis ragadozóval: csaknem teljes mivoltában mutatta meg magát. Akkor, még kompakt géppel készült az alábbi kép:
Valamikor 2005-ben nagyobb szerencsém volt ezzel a kis ragadozóval: csaknem teljes mivoltában mutatta meg magát. Akkor, még kompakt géppel készült az alábbi kép:
A környékbeli fácán kakasok hangos rikkantásokkal tudatták társaikkal hollétüket. A nálam honos egyed hol távolabb, hol közelebb rikoltozott, de nem mutatta meg magát. Egy tyúkocska viszont a les előtt kezdett elmélyült kapirgálásba, de természetesen az árnyékban.
A kakas különös hangokat ismételgetve hívogatta volna a kökényesbe. Nem nevezném kotyogásnak ezt a hangot, inkább mintha sorozatos "szuszogást" hallatott volna. Egyszer bal oldalról be is sétált, de hamarosan visszatért a bokrok fedezékébe.
Mintha tudta volna, hogy éppen ezt a mozdulatsort akarom elkapni, amint kikerült a látóteremből, mindjárt rikkantott is és megrázta a tollazatát. Aztán egészen eltávolodott, ott csinálta tovább a műsorát.
A tyúk biztonságban érezte magát az árnyékban és a száraz füvek között, tehát maradt. A kakasról már lemondtam, a tyúk alig mozdult, a kevés fényben hosszabbra állítottam az expoziciós időt.
Ahogyan az Murphy törvényének a természetfotózásra való kiterjesztéséből ( :-) ) egyenesen következik, éppen ekkor szánta rá magát a kakas egy heves és váratlan szerelmi rohamra: előtört a láthatatlanságból és a tyúkra rontott.
A tyúk megijedt és lovagja szoros kíséretében elhagyta színt.
Hogy a színfalak mögött mi történt, azt nem tudhatom, de örömmel veszem, hogy a téli les még most is tartogat számomra lehetőségeket.
Milyen nagy terveket szövögettem a fácándürgésre,aztán semmi nem lett belőle!Gyönyörű a kakas!A menyétet nagyon várom az itatóhoz,eddig hiába!
VálaszTörlésTalán még nem késő! Én is fontolgattam, hogy fekvővé alakítom a nádlest emiatt, de annyira bizonytalan, hogy lemondtam róla.
TörlésMázli, hogy ez most összejött.
Nem tudom, hogy mennyire vízkedvelő a menyét, de remélem, lesz hozzá szerencséd!
Jó sokféle állat, madár él a lesed környékén. A fácánok szépen pózoltak, remek fotókat készítettél. Most is teszel ki ennivalót a madaraknak?
VálaszTörlésMár csak a fácánokat marasztalom egy-egy marék kukoricával.
TörlésRemek mozdulatsort sikerült megörökítened. A kukucskáló menyét pedig nagyon cukiiii :)
VálaszTörlésEste megmutatom majd a lányaimnak is és már előre hallom, hogy ez lesz a reakciójuk :D
Köszönöm. Másra készültem, de ez se rossz... A menyét lehetett volna még cukibb, ha egészben mutatja meg magát.:)
TörlésMegnézték, szó szerint az hangzott el amit írtam :D Előre tudtam...
TörlésHát ez jó! Jó apaként jól ismered a lányaidat.
TörlésNagyon tetszik ez a sorozat is a madarakkal a virágos ágakon, a kis helyes menyéttel és a mindig szép fácánokkal! Mostanában sokat járok a természetben, holnap talán küldök néhány fotót én is...
VálaszTörlésKöszönöm és várom a fotókat.
Törlés