Az a helyzet, hogy ha jóleső fotózásra vágyom, akkor még mindig a les jelenti a megoldást. Igaz, a környezet alig változott a télen megunt állapotához képest - néhány zöld fűszál dacára még mindig az elsárgult gaz sápadt színe dominál - de azért csütörtökön is kiültem. Még mindig a szokásos vendégek érkeztek.
Mostanában leginkább a fácánok érdekelnek. Jöttek azok is, csak éppen nem sok minden történt. A területet kisajátító kakas a hátam mögött járőrözött. A tyúkokat sajátos kotyogással igyekezett magához édesgetni, a rivális kakasokat pedig ádázul elkergette. Verekedést nem láttam, csak a röptében történt megfutamodást és üldözést, vagy hallottam a harcra utaló szárnyverdesést.
A gyengébb kakasok csak fokozott óvatossággal közelítettek a leshez és szinte lapos kúszásban közlekedtek.
A terület ura csak a hátam mögött rikoltozott, egyébként pedig csak a tyúkok terelgetésével volt elfoglalva.
Pénteken a főváros felé autóztam. Fót belterületén egy elütött madarat láttam az út közepén, a felező vonalon. Csak közelebbről vettem észre, hogy a tollas jószág egy leütött galamb tetemén ülő karvaly. Mire félreálltam, a madár a többi közelítő kocsi elől zsákmányával a karmai közt egy merőleges utcába repült. A fényképezőgépemmel a kezemben gyorsan utána eredtem. Készítettem is egy távoli képet, amint már a galamb tollait tépi...
... és közelebb igyekeztem, de egy érkező autó felrebbentette a karvaly tojót, mely a prédával egy udvarban eltűnt a szemem elől. Ez volt az első alkalom, hogy eredményesen vadászó karvalyt láttam.
Vasárnap délután ismét fácán lesre mentem. Sokáig nem történt semmi, aztán egy betolakodó kakas elzavarásának lehettem tanúja, de csak az ablak sarkából. Annál nagyobb volt a meglepetésem, amikor egy fiatal kakas besétált a les elé és félve kapirgált, holott a hátam mögött a domináns kakas udvarolgatott a tyúkjainak. Csak itthon láttam a fotó kinagyításakor, hogy a kakas nyakán egy harcban szerzett sérülés látható ( és mellesleg három kullancs is a fején).
Aztán hirtelen elfutott a fiatal és megjelent az öreg kakas. Diadalmasan állt fel egy kisebb halom tetejére és végre a gépem előtt rikkantotta el magát. Kár, hogy hátulnézetben...
Hát, ez is valami... Azért legközelebb ennél kissé rövidebb időt exponálok.
Remek felvételek lehettek volna , ha az a kakas
VálaszTörlésmegfordul. Sebaj, a bejegyzés elején lévő fotók nagyon szépek , ez biztosan kárpótolta a Napodat! / HA megengeded , hogy tegeződjünk!/
Barátsággal Tibor
Szuggeráltam, de tüntetőleg hátat fordított. Nem baj, majd akkor lesz jó, ha kizöldül...
TörlésÉs persze, hogy szevasz!
Törlésaz ölyves tetszik a legjobban!
VálaszTörlés:) ha már sas nincs...
Törlés.. a nagyvárosi ragadozó. Érdekes, hogy lakott területen keresett élelmet, nem pedig kint a határban..és az is, hogy nem repült ki vele a lakott részről hanem ott lakmározott. Nagyon éhes lehetett. Talán ez a magyarázata annak is, hogy ragadozó szállt le a lesednél? Lehet, hogy még emlékezik a könnyű téli csfh lakomákra :)
VálaszTörlésHát igen, a karvaly tojó képes levágni a városi galambot ( a hím gyengébb és erre nem képes ) Az ölyv pedig talán az egyre jobban mozgolódó egerek miatt jött.
TörlésHiába,a jól megszokott les visszacsábítja az embert!:)
VálaszTörlésPontosan! Mint ahogyan téged az itató. :)
TörlésA fácánkakas szokás szerint nagyon szép, így hátulról is, a többi madarakkal együtt!
VálaszTörlésNem került volna nagy fáradságába, hogy felém forduljon és akkor mennyivel többet mutatott volna a fotó!
Törlés