Váratlan fehérség

Az időjárás ismét csúnya tréfát űzött kontinensünkkel: a joggal várt szép tavasz helyett a zord tél tért vissza, hóval faggyal. Turára is jutott 7-8 centiméter friss hó, de legalább szél nem fújt. Bár már én is az üde zöldre vágytam, a váratlan fehérség láttán még egy szezon utáni havas fotózásra szántam el magam. Úgy gondoltam, hogy az újabb zimankótól megrettent, éhes ölyvek kevésbé lesznek óvatosak és leszállnak a lesemhez. Sajnos ismét csalódnom kellett. Csupán kis énekesek látogattak meg.

Öt órányi fagyoskodás után adtam fel az ölyvre várást, de ítéletnapig is hiába vártam volna. Amint kiléptem a kunyhómból, az ölyv felszállt a les mögötti fáról. Diadalmas vijjogással ünnepelte, hogy elmegyek és ő a távollétemben nyugodtan felfalhatja a kitett csalit. Sajnos, nagyon kiokosodott!

   Hazafelé tartva készítettem néhány képet a behavazott erdőről, amely most szebbnek tűnt, mint a téli szezonban valaha.

A belvizes tavacskán sirályokat találtam. A múltkori darvak után újabb szokatlan vendégek Turán!

Furcsa látvány: a vízben álló behavazott szénabála mellett sirályok úszkálnak.

Hiányos madártani ismereteim alapján fekete fejük miatt dankasirályoknak gondoltam őket.

A madarak valami táplálékot találtak a sekély vízben, mert gyakran lebuktak és valamit szedegettek.

Szorgosan és kitartóan pásztázták a táplálékot rejtő vizet.

Egy néhány rózsaszínű egyedet is felfedeztem közöttük. Akkor ezek rózsás sirályok lennének?

Néha felrepültek, ...

... de rövid légi út megtétele után ismét visszaszálltak a vízre és folytatták a keresgélést. 

Egy kisebb csapat inkább a havas partra kiülve tartott pihenőt.

Fotózás közben is az foglalkoztatott, hogy melyik faj képviselőit tisztelhetem bennük? Szerecsen sirályok lennének?

Az alábbi képen egy fehér és egy rózsaszínű egyed együtt látható. Egyik lány, a másik talán nászruhás fiú?

Csakhogy a rózsás sirályoknak nem fekete a feje. (Ezt már a madárhatározóból tudom.)

Néha kissé közelebbi repülős képeket is készíthettem róluk.

Igazán közeli fotókra nem volt esélyem. Nem hagyták túlságosan megközelíteni magukat. Így is egy órán át fényképeztem őket. Hazaérve elővettem a könyvet, de azt áttanulmányozva sem merném biztosan kimondani a fajukat. Majd talán azt interneten segítenek a meghatározásban a hozzáértők...

   Másnap a kertben is szétnéztem. Behavazott virágokat kerestem. A krókuszok bimbói utat törtek maguknak a fogyatkozó hó alól.

A nagy fagy megviselte ugyan a téli jázmin gyenge szirmait, de azért még virít.

Még pár nap és remélhetőleg végleg elbúcsúztathatjuk majd a megunt telet. Sokakkal együtt évszakváltást akarunk: a hó és a hideg takarodjanak és jöjjön végre az igazi tavasz!