Megint mint a mesében

Hihetetlen, de idestova már hat éve történt az a kaland, amelyről annak idején a "Mint a mesében" címmel írtam bejegyzést. Abból idézem most az első sorokat, hiszen azok többé-kevésbé máig érvényesek.

"Mióta természetfotózással foglalkozom, azóta vágyom arra, hogy dámszarvas bikát fényképezzek.

Nagyon tetszik ez az elegáns megjelenésű nemes vad, tekintélyes lapátjával és nyári bundájának rőt színével. Sokszor próbálkoztam, de egy-két gyengébb képnél többre nem jutottam. Már-már el is könyveltem magamban, hogy ez így marad, míg a napokban egy kedves barátom felhívott és azt ígérte, hogy elvisz egy jó dámos helyre."

Nos, tegnap a meghívás megismétlődött. Sem a meghívó személye, sem a helyszín nem változott, sőt az önként vállalt titoktartási kötelezettségem is változatlan maradt.
Gyanítom, hogy a horgászok, a vadászok és a természetfotósok némelyike nem éppen a feltétlen igazmondásáról híres, ha az irigyelt trófea megszerzésének helyéről kérdezik őt a kevésbé szerencsések. A válaszok többsége inkább a fantázia világába tartozik, különösen egyes internetes fórumokon. Mindenkitől elnézést kérek, de az esetleges érdeklődésekre én is csak meseszerűen válaszolhatok: Hol volt, hol nem volt, ... de még Magyarországon van ez a mesébe illő hely.
Nemcsak az állatok, de a környezet és a fények is mesések voltak. Köszönöm mindezt a barátomnak és azt üzenem: Jó tett helyébe jót várj!
A további szószaporítás helyett meséljenek inkább a képek!

Ha valakit érdekel az előző mesebeli fotózás, az ide kattintson: http://szaboendrefotonaploja.blogspot.hu/2011/08/mint-meseben.html
Itt a vége, fuss el véle!