A hirtelen ránk tört áprilisi tél okozott némi kárt a kertünkben, de leginkább a fotós kedvemet hűtötte le. A fagyok megszűnte után is maradt a szeles, kellemetlen idő és a céltalan szabadban kószálás, "témakeresés" helyett többnyire inkább a fűtött szobát választottam. Amikor aztán végre újra kisütött a nap, már nem maradhattam. Hideg volt még, de a napsütés már kellemesen melegített.
Eszembe jutott, hogy a langyos sugárzás talán a leveli békákat is előcsalogatja búvóhelyeikről. A Galga part egyik nád szegélyében találtam is egy sütkérező fotóalanyt, akit gyengéd rábeszéléssel sikerült a lencsém elé csábítanom.
A kicsi breki egy idő után kezdte unni a modellkedést. Hogy megnyugtassam, egy befőttes üvegbe tessékeltem, de onnan is kikandikált.
Persze kis ügyeskedéssel sikerült rávennem, hogy a kertben folytassuk a fotózást.
Nem sokáig éltem vissza a türelmével, megköszönve a sikeres együttműködést, a nőszirmok kardleveleinek sűrűjébe helyeztem. Remélem, jól fogja érezni magát a kertünkben és nyári estéken felvidít majd az énekével.
Néhány alkalommal az itatómhoz is kiültem, bár a hideg miatt sok fürdő vendégre nem számíthattam.
Megmutatom, hogy milyen látogatóim voltak.
Biztosan állíthatom, hogy áprilisnak ezt a néhány téliesen hideg, szeles napját nem fogom a legsikeresebb fotós időszakomként emlegetni. Remélem, hogy ezután majd élménydúsabb idők jönnek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése